Brüsszelben meg kell tanulni élni – hangoztatják sokan a városról. Amikor valaki először jár ott, nem érti, hogyan lehet valaki szerelmes Brüsszelbe. Ugyanakkor egy kis idő után sokan imádják a belga fővárost, és élvezik az ottani életet. A város sokféle arcot mutat: a központban kedves, középkori házak, míg a távolabb eső európai uniós negyed már modernebb és jóval ridegebb.
A brüsszeli főtér
A tősgyökeres belgák szinte alig találkoznak az Európai Unió intézményeiben dolgozókkal, a város ugyanis teljesen különálló kerületekre oszlik. A belváros a szegényebb rétegeké maradt, míg a tehetősebbek kiköltöztek a gyönyörű kertvárosokban. A fiatal EU tisztségviselők általában kevésbé szép városrészekben laknak, míg a tehetősebb és fontosabb pozíciót betöltők már a kertvárosi részben élnek. Az arab negyed külön világ.
Hol jó lakni?
Az irodai negyed és a pályaudvarok környéke veszélyes éjszaka, de minden más negyed alkalmas az új otthon kiválasztására az úgynevezett belső gyűrű mentén. Sokan választják az EU-s intézmények közelében levő lakásokat, ezért ezek elég drágák is. Felkapottabb városrészek közé tartozik még Woluve, Montgomery, Parc Cinquantaire Ixelles, Etterbeek, St. Josse, St. Gilles és Uccle.
A repülőtérről fél óra alatt juthatnak be a városba busszal vagy vonattal a Brüsszelbe érkezők. Aki taxival szeretne utazni, készüljön fel rá, hogy jóval többet kell fizetnie érte, mint itthon. A kilencszázezer lakosú városban három metró és buszok szállítják az utasokat. Autóval nehéz közlekedni, gyakoriak a dugók.
Az 1,2 euróba kerülő vonaljegyek fél órára szólnak, csak egyszer lehet átszállni. A tíz darabos tömbjegy 9,8 euró, a havi bérlet 35 euróba kerül. Az éjszakai közlekedés nehézkes, körülbelül annyira, mint Budapesten, vagyis a főútvonalakra korlátozódik. Bővebb információ a brüsszeli közlekedési vállalat honlapján található.
Egy hónapra legalább 1200 euró szükséges a megélhetéshez. A csatlakozó országokból jövő új EU alkalmazottak miatt folyamatosan emelkedik a brüsszeli lakások bérleti ára. Jelenleg egy 50 négyzetméteres lakást körülbelül 500 euróért lehet bérelni az uniós tisztségviselők által lakott negyedben.
Az élelmiszerek nem sokkal drágábbak, mint Magyarországon, sőt az alapélelmiszerek nagyjából ugyanannyiba kerülnek. Érdemes a GB vagy az ALDI üzletekben vásárolni, ezek a legolcsóbbak. A Del Haize boltok drágábbak, de különleges élelmiszerek is kaphatók.
Ha valaki étterembe vágyik, 12 euróért már kap egy ételt és egy italt is. A gyorsétteremláncok közül a francia Quick és az amerikai McDonald’s várja a Brüsszelben élőket. Népszerűek még a gazdagon megpakolt bagettszendvicseket áruló pékségek vagy kioszkok, 2-4 eurót is elkérnek egy szendvicsért. A Budapesten is kedvelt gyrost sem kell sokáig keresnünk Brüsszelben, 3,5 eurót kell fizetnünk érte.
Eurokrataként
Sajátságos multikulturális hangulat uralkodik az EU intézményeiben, a munkatársak 25 országból érkeznek. Az emberek általában udvariasak egymással, a munkahelyi hangulat természetesen attól függ, milyen csapat jön össze. A kiskapuk keresésének sajátságos magyar szokása ott nem divatos.
A fizetésükkel mindenképp meg lehetnek elégedve az eurokraták: a C kategóriába soroltak alapfizetése körülbelül nettó 2000, a B kategóriások nettó 2600, míg az A kategóriások nettó 4000 euró havonta. Ehhez jönnek a kiegészítő pótlékok: beilleszkedési, családi, lakhatási támogatás.
Egyéb kedvezmények is megilletik őket: a tartós fogyasztási cikkek után nem kell áfát fizetniük. Adózási szempontból is jobban járnak: a társadalombiztosításnak a fizetés 8 százalékát kell áldozniuk, valamint egyéb adókra is csak további 8 százalékot vonnak le tőlük.Több százféle sör
Mivel sok a fiatal az uniós alkalmazottak között is, és rengeteg, diákoknak szóló gyakornoki programot is szervez az EU, szórakozási lehetőségekben sem szűkölködik a város. Az EU-tól függetlenül, már évszázadok óta működnek a belga sörözők. Van olyan hely, ahol 150 féle sörből válogathat a vendég. Minden fajtához a saját pohara jár. Igaz ezek a sörök drágábbak, mint itthon, 3-4 euró egy korsó. A Grand Palace környékét mindenképp ajánlott felfedezni, míg az egyes EU intézmények mellett az ott dolgozók törzshelyeire lelhetünk.
Brüsszelben működik Európa egyetlen képregénymúzeuma. A jazz kedvelői sem fognak unatkozni. A szórakozóhelyekre sokszor nincs belépőjegy, ha van, akkor 5-10 eurót kérnek el. Az italok a bárokban az itthoninál drágábbak, egy koktél például 7 euró. A mozijegy 6,50 és 8 euró között mozog. Éjszaka veszélyes egyedül hazamenni, érdemesebb a drága ám biztonságos taxival utazni.
Európai iskola
Az eurokraták gyermekeinek létrehozott három brüsszeli iskolában minden gyereknek jut hely. Hogy ki melyikbe kerül, az a nyelvi szekcióktól függ. Nem mindenhol indul dán vagy például magyar szekció. A tizenkét évfolyamos iskola óriási erőssége a nyelvtanulás és a multikulturalitás. A tanítás mindennap 8-tól 12 és 13-tól 16 óráig tart, kivéve szerdán, akkor csak délelőtt van iskola. A gyerekek felügyelete általában nem gond, mert a legtöbb esetben csak az egyik szülő dolgozik. Az elsős gyerekek általában anyanyelvi szekciójukban kezdik meg a tanulást, de már az első évben választanak egy idegen nyelvet az EU három főnyelve (angol, francia, német) közül. A legtöbben a franciát, hiszen Brüsszelben ez a hétköznapok nyelve. A hetedik osztálytól kezdve még egy idegen nyelvet választanak, már megkötés nélkül. A matematikát és a természettudományokat a saját anyanyelvükön tanulják a gyerekek. Később a humán tárgyakat azon a nyelven oktatják, amit elsőként választottak. A sport-, művészet-, zeneórák általában franciául vagy angolul folynak. A tanárok szigorú kiválasztási folyamaton esnek át, munkájuk során pedig gyakran egyeztetnek a szülőkkel. A saját országuk történelmében és a irodalmában kevésbé ismerik ki magukat a diákok, mint otthon maradott társaik, cserébe viszont legalább három nyelven folyékonyan beszélnek, ismerik az európai történelmet, és alkalmazkodási, valamint integrációs készségük is nagy. A kulturális nyitottság és tolerancia szinte észrevétlenül épül be személyiségükbe.
