Önmagunk eladása (kezdetben, jó ízlésű embereknek) a legnehezebb feladat. Természetes, hogy a felvételi interjún mindenki izgul. Aki előre átgondolja, hogy milyen kérdések lesznek a beszélgetésen, azt alig érhet meglepetés, és ez magabiztosságot kölcsönöz. Így könnyebb elérni a meggyőző fellépést és a kisugárzást.
A cégek egyre gyakrabban alkalmazzák a stresszinterjúkat. Ezek során a profi és kegyetlen kérdezők szándékoltan olyan helyzetbe hozzák az álláskeresőt, amelyben igen kínosan érzi magát. Gyors és meghökkentő kérdésekkel, gyakran átgondolt kérdéssorozatokkal csalják tőrbe áldozatukat, a gyanútlan és jóhiszemű pályázót. A verseny pedig kemény, már a kapuban helyt kell állni, ha ilyen felvételiztetőbe botlunk.
Még a stresszinterjú kérdezői sem támadnak rögtön. Minden felvételi interjú elején megkérdezik a pályázót: “Miért éppen itt szeretne dolgozni?” Ha erre sekélyes és felszínes a válasz, az állás nagy valószínűséggel elúszott. A felvételiztető ugyanis büszke vállalatára. De a fejvadászok és szamélyzeti tanácsadók is elvárják, hogy erről a kérdésről határozottan nyilatkozzok az álláskereső.
A válaszba beleszőhetőek a cégről szerzett előzetes információk. Hivatkozhatunk a jó hírnevére, a termékeire, fő profiljára, méreteire, ismerősökre, akik kapcsolatban álltak a céggel.
Amire még kíváncsiak
Motiváció
Sok vállalatnál a szakmai kompetencián túl a motiváció az egyik legfontosabb tényező. A “miért nálunk?” kérdést itt tovább bonthatják, s gyakran még nagyobb elkötelezettséget várnak el a pályázótól.
• Mit tudott meg cégünkről?
• Mi érdekli leginkább vállalatunk tevékenységében?
• Milyen munkakörnyezetben tudja a legjobb teljesítményt nyújtani?
• Mit vár el ettől az állástól?
• Meséljen el egy konkrét esetet, amely negatív volt az Ön számára!
• Meséljen el egy konkrét esetet, amely pozitív volt az Ön számára!
A fejvadászok és a cégek is általában ugyanazokat a témákat járják körbe, szokásos kérdéseket tesznek fel. Ezek a kérdések a tudatlan pályázót mégis meglepetésként érhetik. A hosszú, elgondolkodó csend megtörésére az interjú során gyakran születik kényszerválasz. Az alábbiakban azokról a témáról írunk részletesebben, amelyek általában minden felvételi interjún felmerülnek.
Szakmai képességek, sikerek, kudarcok és tapasztalatok:
Az adott állás betöltéséhez pontos szakmai ismereteket várnak el a felvételiztetők. A papírokon túl itt nem konkrét szakmai kérdés megvitatását és megoldását várják el. A kérdések ugyan általánosak, de ha közhelyekkel válaszolunk, mégsem juthatunk sehova. Mivel maguk a kérdések első hallásra túl átfogóak, a felvételizőknek ezekről később sokkal jobb, találóbb válasz jut eszükbe. Pedig ezekre a kérdésekre lehet a legjobban előre felkészülni:
• Mi az eddigi legnagyobb szakmai sikere?
• Mi az eddigi legnagyobb szakmai kudarca?
• Mit ért el eddig teljesen önerőből? (pályakezdők esetében ez kifejezetten zavarba ejtő kérdés)
• Mi az Ön gyengesége?
• Mi az Ön erőssége?
• Mi jelentette a legnagyobb kihívást előző munkahelyén?
• Az állás szempontjából milyen fontos képességeit és tapasztalatait sorolná fel?
Közösséghez való alkalmazkodás, személyiség:
Egyre több cég fektet hangsúlyt arra, hogy olyan munkavállalót vegyen fel, aki könnyen beilleszkedik az új környezetébe, megfelel a közösség értékeinek, elvárásainak. Itt az alkalmazkodási készség kidomborítása a legfontosabb. Az előző munkahelyet érintő kérdéseknél a volt munkaadó leszólása, a lojalitás hiánya szinte biztosan vereséghez vezet. A leendő munkaadó is csak munkaadó. Automatikusan szolidaritást vállal, s a pályázó szociális képességeit kérdőjelezi meg.
• Milyen nehézségei voltak kollégáival előző munkahelyén?
• Mi az, ami leginkább kiborítja?
• Egyedül vagy csoportban tud inkább hatékonyan dolgozni?
• Milyen volt a viszonya előző főnökével?
Karriercélok:
A pályázóknak itt nehéz dolguk van. Ambiciózus, de mégsem túl törekvő munkavállaló képét kell kialakítaniuk magukról. A nyuszikon mindenki átlép, a farkasok viszont félelmet keltenek.
• Hol és hogyan képzeli el önmagát 5 év múlva?
• Hol és hogyan képzeli el önmagát 10 év múlva?
• Ha mindent elölről kezdhetne, milyen karriert képzelne el önmagának?
• Hogyan képzeli el karrierjét vállalatunknál?
• Hogyan járul hozzá ez az állás karriercéljainak eléréséhez?
Amire nem lehet felkészülni
A felvételiztető improvizációjára senki sem tud felkészülni. Ha a pályázó olyan információt közöl, ami érdekes lehet számára, hajlamos elkalandozni ebben a témában is, felrúgva ezzel az előre kigondolt menetet. Ez általában csak jót jelent, hiszen antipatikus pályázóra nem fordítanak plusz időt.
Kínos szituációt kerülhetünk el, ha valós információkat közlünk. Különben az újabb válasz helyett, a “Minek kellett ezt mondanom?” – kérdés fogja lekötni a figyelmünket.
Egy felvételi interjú során a cég főnöke hobbijáról kérdezte a fiatal pályakezdőt, aki a belső építészethez való vonzódásáról beszélt, s valóban jártas volt a témában. A leendő főnök kíváncsiságból feltette a kérdést, hogyan rendezné be azt a szobát, ahol éppen ülnek. Ha a témában nem ismerte volna ki magát, biztosan semmilyen eredeti ötlet nem jutott volna eszébe.
Kedvelt témák
Nem soroltunk fel mindent témát részletesen, ami még előkerülhet a felvételi interjú során. A bért érintő kényes kérdésekről olvassa el korábbi írásunkat. (Hogyan beszéljünk a bérről? >>)
Ha teljes körűen szeretne felkészülni a szóba jöhető témákra, gondolja át az alábbiakban felsoroltakat is. A felvételi interjú előtt tegyen fel önmagának kérdéseket ezekben a témákban:
• önjellemzés,
• problémamegoldás,
• konfliktuskezelés,
• vezetéshez való illeszkedés,
• saját vezetési stílus,
• kapcsolatépítés,
• személyes érdeklődési körök.
És nyugodtan kérdezzen minket, ha maradt kérdése.
A fejvadászok és felvételiztető cégek nem szeretik, ha a pályázónak nincsenek megfelelő ismeretei az adott cégről és munkáról. Levezetésképpen a felvételiztetők szívesen veszik az érdeklődő kérdéseket, melyek a pályázó felkészültségéről és elkötelezettségéről tehetnek bizonyságot.
Nem érdemes azonban itt sem túlzásokba esni. Olyan kérdéseket ildomos feltenni, melyekre a felvételiztető is tud válaszolni, mert ha kínos helyzetbe kerül, az csak visszaüt. A kérdésfeltevés módja is egyfajta kreativitásról tesz tanúbizonyságot. Három témát mindenképp érdemes körbejárni, mert ezek a pályázónak jelentenek nagyon hasznos információkat.
Munkakör:
Magunk érdekében tehetünk fel olyan kérdéseket, melyek megfelelően megfogalmazva tovább építik a pályázó imázsát.
• Milyen fejlődési lehetőségeket kínál a betöltendő munkakör?
• Milyen időbeosztással jár ez a pozíció?
• Mennyi túlórával jár?
• Aki eddig betöltötte ezt a pozíciót, most hol van?
• Elbocsátás, kilépés a vállalattól milyen esetben történik általában?
• Melyek a legfontosabb elvégzendő feladatok ebben a munkakörben?
Vállalati kultúra, munkatársak:
A munkatársakról megszerzett információk a beilleszkedést célozzák. Pályakezdők általában nem térnek ki ilyen kérdésekre, pedig az első munkahely megszokása nehéz feladatokat ró rájuk, amit az előzetes és tudatos felkészülés hiánya csak tovább nehezít.
• Milyenek a leendő munkatársak?
• Hogyan kommunikálnak egymással itt az emberek?
• Mik a jellemző kommunikációs csatornák?
• Milyen típusú emberek dolgoznak a vállalatnál?
• Milyen a vállalatnál alkalmazott általános vezetési stílus?
Vállalat:
• Melyek a vállalat legfontosabb célkitűzései?
• Milyen hosszú távú tervei vannak a vállalatnak?
• Hol helyezkedik el a vállalat hierarchiájában az a szervezeti egység, ahol dolgozni fogok?
• Tervez valamilyen fejlesztést, változtatást a cég mostanában?
• Milyen irányban szeretne fejlődni a vállalat?
