Tech

ASUS Zenbook 14 teszt: a részletekben rejlik az erőssége

ASUS
ASUS
Néhány nap alatt nem lehet teljes képet kapni egy laptopról, de arról igen, hogy szívesen nyúl-e érte az ember újra és újra. Az ASUS Zenbook 14 nálam nem elsősorban a specifikációival vagy az egyre nagyobb szerepet kapó mesterséges intelligenciás funkcióival hívta fel magára a figyelmet, hanem azzal, hogy milyen természetesen simult bele a mindennapokba. Könnyű volt magammal vinni, kényelmes volt rajta dolgozni, este pedig ugyanolyan magától értetődően vált szórakoztatóeszközzé, mint napközben munkaeszközzé.

Az ASUS Zenbook 14 első pillantásra sem akar úgy kinézni, mint egy átlagos laptop. Összecsukva inkább emlékeztet egy elegáns, bőrkötésű noteszre vagy könyvre, mint egy számítógépre. A hasonlat talán közhelyesnek hangzik, de a gépet kézbe véve valóban ez volt az első benyomásom.

A készülék vékony, könnyű, és könnyedén elfér egy táskában. Amikor találkozóra indultam vele, egyszer sem éreztem azt, hogy plusz terhet cipelek magammal, ami egy olyan eszköznél, amelynek elvileg mindenhová el kell kísérnie a tulajdonosát, nem elhanyagolható szempont.

ASUS

Már a kicsomagolás során látszik, hogy a gyártó figyelt a részletekre. A doboz kialakításának köszönhetően a laptop a fedél felnyitásakor enyhén megemelkedik. Nincs valódi funkciója, mégis ad egy olyan apró prémiumérzetet, amelyet a gyártók többsége ma már nemigen enged meg magának.

Az elegáns külsőnek ugyanakkor van egy árnyoldala is: a burkolaton viszonylag könnyen meglátszanak az ujjlenyomatok. Ez nem olyasmi, ami a használatot befolyásolja, de aki szereti makulátlanul tartani a kütyüit, annak időnként elő kell vennie egy törlőkendőt.

Újságíróként a billentyűzet érdekelt a legjobban

Ha egy laptopon kényelmetlen írni, azt néhány óra után már nehéz megbocsátani. A Zenbook 14 ezen a téren kifejezetten jól teljesített.

A billentyűk mérete megfelelő, lenyomásuk határozott, mégis kellemes érzetet ad, és hosszabb használat során sem vált fárasztóvá a gépelés.

A laptopot ölben tartva is kényelmes maradt a használat, a gombok jól kézre állnak, és összességében olyan érzésem volt, hogy a billentyűzetet nemcsak megtervezték, hanem folyamatos használatra szánták.

Akadt azonban néhány megszokást igénylő részlet. Az ű betű az Enter fölé került, az Enter pedig kisebb annál, mint amit korábban megszoktam. Az első órákban rendszeresen melléütöttem, és az ő elhelyezése is igényelt némi alkalmazkodást. Ez valószínűleg néhány nap után rutinná válik, de annak, aki sokat ír magyarul, kezdetben bosszantó lehet.

Másoknak talán problémát okozhat, de én külön örültem annak, hogy nincsen numerikus blokk, emiatt ugyanis a billentyűzet szimmetrikus maradt, ami hosszabb gépelés közben kényelmesebb kéztartást eredményez. A háttérvilágítás több fokozatban állítható vagy teljesen kikapcsolható, a megjelenése pedig sötétben kifejezetten elegáns.

A billentyűzeten külön Microsoft Copilot gomb is helyet kapott. Akik rendszeresen használják az asszisztenst, biztosan értékelni fogják, hogy egyetlen gombnyomással előhívható.

ASUS

A mindennapokban mutatja meg, mit tud

Az OLED kijelző használat közben vált igazán meggyőzővé. A szövegek élesek, a karakterek jól olvashatók, a képernyő mérete pedig pont elég ahhoz, hogy kényelmes legyen rajta dolgozni anélkül, hogy a gép elveszítené hordozhatóságát.

A rendszer végig gyorsnak érződött. A weboldalak gördülékenyen töltődtek be, a linkek gyorsan megnyíltak, a görgetés folyamatos maradt.

A laptop ráadásul bekapcsolás után rövid időn belül használatra kész állapotba került, ami ugyan apróságnak tűnik, de a mindennapokban sokkal többet számít, mint egy látványos benchmarkeredmény.

A webes használat során különböző hírportálokat, közösségi oldalakat és multimédiás tartalmakat is megnyitottam, de sehol nem éreztem lassulást. Az interaktív webes tartalmakkal sem akadt gond. Kipróbáltam például a The Pudding A History of Menus is a Menu of History című, animációkkal és görgetésvezérelt elemekkel teli anyagát, amely az amerikai éttermi étlapok történetén keresztül mutatja be az Egyesült Államok társadalmi és kulturális változásait. A Zenbook végig akadásmentesen kezelte az oldalt, a navigáció gördülékeny maradt, az animációk pedig zökkenőmentesen futottak.

Bár munkához továbbra is jobban szeretem az egeret, a touchpad kellemes meglepetést okozott: pontosan működik, jól kézre áll, és gépelés közben sem ér hozzá véletlenül az ember.

Különösen a szövegkijelölés működött meggyőzően, ami elsőre talán jelentéktelen részletnek tűnik, de napi szintű szerkesztői munka mellett kifejezetten fontos.

A hangszórók szintén pozitív benyomást tettek rám. A beszédhang tiszta és érthető maradt, így videós podcastok hallgatására kifejezetten alkalmassá vált a gép. Nem volt szükség arra, hogy folyamatosan a hangerőt állítgassam vagy fejhallgató után nyúljak.

ASUS

A kijelző képességeit több nagy felbontású videóval is kipróbáltam. YouTube-on Alaszkáról, Svédországról és Dániáról készült drónfelvételeket indítottam el 4K HDR minőségben. A havas hegyvonulatok, a fjordok, a tengerpartok és a városképek részletgazdagon jelentek meg, a színek élénkek voltak, a kontraszt pedig látványos.

Az ember ilyenkor hajlamos megfeledkezni arról, hogy valójában egy laptop kijelzőjét nézi.

Kíváncsiságból 8K felbontású videókat is elindítottam. Itt már előfordult némi akadozás, de messze nem olyan mértékben, hogy az élményt érdemben elrontsa.

Az akkumulátor miatt sem kell állandóan a töltőt keresni

Az üzemidőre sem lehet panasz. A teszt során 11:30-kor 100 százalékos töltöttségről indítottam a gépet, majd közel nyolc órán keresztül folyamatosan 4K felbontású videókat játszottam le rajta.

Este 19:19-kor az akkumulátor még 53 százalékon állt. A laptopot ezután alvó üzemmódba helyeztem, másnap reggel pedig még mindig 48 százalékos töltöttséggel ébredt, ahonnan szűk háromnegyed óra alatt újra teljesen fel lehet tölteni az akksit. Vagyis a készülék nemcsak használat közben bánik takarékosan az energiával, hanem készenléti állapotban is.

A teszt során a ventilátor végig halk maradt, működése egyszer sem vált zavaróvá, és számottevő melegedést sem tapasztaltam.

Pozitívum az is, hogy a Zenbook nem mond le teljesen a csatlakozókról. Az USB-portok, a HDMI-kimenet és a fejhallgató-csatlakozó a legtöbb hétköznapi helyzetben elegendő rugalmasságot biztosítanak, így nem kell rögtön adapterek után nyúlni.

Összegzés

Néhány nap használat után nem a processzor típusa vagy a memória mérete maradt meg bennem a Zenbookról. Sokkal inkább az, hogy mennyire természetesen simult bele a mindennapokba.

Nem kellett alkalmazkodnom hozzá, nem kellett állandóan a töltöttséget figyelnem, nem zavart a ventilátor hangja, és munka után ugyanúgy alkalmas volt egy videós podcast vagy egy természetfilm megnézésére, mint napközben a jegyzetelésre.

A Zenbook sok apró dolgot csinál jól és összességében ezek a részletek azok, amelyek miatt egy laptopot szívesen vesz elő újra az ember. És még jól is néz ki.

A cikk az ASUS támogatásával valósult meg.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik