Surányi György a 2020-as évek elejéig magányosan képviselte azt az álláspontot, hogy nincs szükség az Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozás erőltetett, gyorsított megvalósítására, de mostanra megváltozott a véleménye.
A Portfolio tudósítása szerint az MNB volt elnöke az MTA szerdai konferenciáján beszélt arról, hogy legalább két komoly érv van amellett, hogy érdemes Magyarországnak a monetáris unióhoz előbb-utóbb csatlakozni.
Az első érv politikai természetű: Surányi szerint az euróövezeti tagság lényegében kizárná, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból.
Orbán Viktornak ez a legfőbb érve amellett, hogy ne lépjünk be a monetáris unióba, nekem viszont ez a legfőbb érvem amellett, hogy lépjünk be a monetáris unióba
– mondta.
A volt jegybankelnök szerint meg kellene szabadulni attól a lehetőségtől, hogy egyáltalán gondolatkísérletként felmerülhessen Magyarország kivezetése az Európai Unióból.
A második érv már közvetlenül a magyar monetáris politikához kapcsolódik: szerinte az elmúlt évtizedek nem bizonyították, hogy Magyarország jól élt volna az önálló monetáris politika lehetőségével. Épp ellenkezőleg: nem élt, hanem gyakran visszaélt a lehetőségeivel.
Surányi beszélt a Matolcsy-éráról is, amit „unortodox” monetáris politikai rezsimként jellemzett. Ennek szerinte a laza fiskális politika, a laza jövedelempolitika és a nagyon laza monetáris politika együttese volt a lényege. A „magasnyomású gazdaság” és a „kanyarban előzés” politikájáról azt mondta: már korábban is látszott, hogy ez veszélyes irány.
Óvatosnak kell lenni a kanyarban, nemcsak előzni lehet, hanem súlyosan kivágódni. Nálunk ez következett be, a legmagasabb inflációval, a legalacsonyabb növekedéssel párosítva
– fogalmazott. Összegzése szerint a kanyarban előzés kísérlete végül falnak ütközött, amikor a jegybank 2022 őszén kénytelen volt egy lépésben 13-ról 18 százalékra emelni a kamatot.
A
A volt jegybankelnök az aranytartalék növelését is élesen kritizálta. Szerinte a jegybank „teljesen értelmetlenül óriási mennyiségű aranyat vásárolt”. Bár az arany árfolyamának emelkedése papíron kedvezőnek tűnhet, Surányi szerint ez addig nem jelent valódi jövedelmet, amíg az MNB nem adja el az aranyat.
Ezt nézegethetjük, örülhetünk, simogathatjuk, fényezhetjük, ebből több jövedelem Magyarországon nincs, csak akkor, ha eladjuk
– mondta.
A legfontosabb probléma szerinte az, hogy az arany nem kamatozó eszköz. Vagyis az erre fordított pénz nem termel kamatjövedelmet. Surányi számítása szerint az elmúlt évek aranyvásárlásai miatt a jegybank nagyjából 800 milliárd forintnyi elmaradt kamatjövedelemmel számolhat, és ez is része az MNB veszteségének. Álláspontja szerint ez a veszteség – ha monetizálják – szintén inflációs hatású.
Surányi végkövetkeztetése az volt, hogy sem az ortodox, sem az unortodox monetáris politika nem érte el a célját Magyarországon, olvasható a cikkben.
