Az iráni háborúhoz és a világpiaci olajárrobbanáshoz képest ugyan eltörpül, a Mol-menedzsmentben azonban komoly felfordulást kavart néhány vezető összesen mintegy 1,5 milliárd forintos részvényeladása.
Ez arra az időszakra esett, amikor a Mol árfolyama csúcsra járt, és közben a Barátság vezetéken megszűnt az olajszállítás. A kormány ezer forintos üzemanyagárral riogatta a lakosságot, és rosszul festett, hogy a vészterhesnek lefestett időszakban a Mol-vezetők közül néhányan jól kerestek a részvényeik eladásán.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) bennfentes kereskedelem gyanúja miatt még február végén kérte a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy vizsgálja ki az ügyet. A kisbefektetőket képviselő szervezet a gyanút arra alapozta, hogy a Mol az alapanyagszállítás leállásáról több mint két hétig nem közölt információt a tőzsdei cégek számára kötelező felületen, nem tájékoztatta tehát a befektetőket.
A jegybank vizsgálja, „sérültek-e a kibocsátóhoz kötődő egyes tőkepiaci tranzakciók kapcsán a tiltott bennfentes kereskedelemre vonatkozó rendelkezések” – írták kérdésünkre.
Az MNB ugyanakkor nem válaszolt arra, hol tartanak a körülmények tisztázásával, meghallgatták-e az érintetteket, találtak-e lyukat esetleg a Mol szabályozásában. Tartják magukat ahhoz, hogy „amíg a hatósági eljárás zajlik, az MNB arról további részleteket nem közölhet.”
Hallgat Járai Zsigmond és Anthony Radev
Kérdéseket küldtünk a legnagyobb, egyenként több mint 600 millió forintos részvénypakettet eladó két igazgatósági tagnak, Járai Zsigmond volt pénzügyminiszternek és a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi elnökének, Anthony Radevnek. Utóbbi a teljes csomagjától megvált a 444.hu számítása szerint, míg a volt MNB-elnök Járai megtartott egy kisebb adagot. Azt szerettük volna megtudni:
