Rengeteget hallani arról, hogy a mesterséges intelligencia elveszi majd a munkánkat. Arról viszont kevés szó esik, hogy pontosan mi áll ennek a technológiai versenynek a hátterében, illetve konkrétan milyen hatással lesz mindez a dolgozókra. A számok önmagukért beszélnek: a Világgazdasági Fórum jelentése szerint 2030-ig a dolgozók 59 százalékának szüksége lesz átképzésre, új készségek elsajátítására. Az MIT tanulmánya még drasztikusabb: a mesterséges intelligencia már most helyettesíteni tudná az egyesült államokbeli állások 11,7 százalékát.
Közben egyre nagyobb teret nyer az úgynevezett AI-washing jelensége is – amikor a munkáltatók a mesterséges intelligenciára hivatkozva bocsátanak el dolgozókat, miközben a háttérben valójában gazdasági megszorítások állnak. Magyarországon a Gattyán Györgyhöz kötődő Docler-holding körüli leépítések kapcsán merült fel ilyen gyanú.
Ezt a sokakat érintő kérdéskört járta körül egy – a szakszervezetek által decemberben szervezett – webinár. A beszélgetésen Nešić Milán moderálásával három szakértő vett részt: Sebők Miklós, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium tagja; Tóth Csaba Tibor, a Mérce és az Öt újságírója; valamint Meszmann Tibor munkaszociológus, a CELSI (Central European Labour Studies Institute) munkatársa.
Mi is valójában a mesterséges intelligencia?
A közbeszédben gyakran keverednek a fogalmak. Sebők Miklós világosan megkülönböztette az automatizációt és a valódi mesterséges intelligenciát.
