Nem mindenáron történik gazdasági növekedés, előtte van egy nulladik lépés: ez pedig a családközpontúság és a demográfia – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Magyarország gazdaságának elmúlt 16 évéről a Világgazdaság podcastjában.
Növekedés – nem minden áron
A riporter arról kérdezte a nemzetgazdasági minisztert, hogy kijelenthető-e, hogy az elmúlt 16 évben nem a növekedés minden áron való hajszolása volt a kormány célja.
Sokszor szoktam mondani, hogy a gazdasági növekedés az egyik legfontosabb, enélkül nincs költségvetési stabilitás
– mondta a miniszter, ám utána hozzátette: de van egy nulladik lépés is, azaz nem mindenáron történik ez a növekedés. A családközpontúság, a demográfiai kérdések nagyon fontosak és előzményei ennek, többek között ezektől is lesz fenntartható a növekedés Nagy szerint, aki ezeken túl még számos magyar vívmányt felsorolt a bérrendezéstől kezdve a rezsicsökkentésig.
Szerinte a vállalkozói szektorban sem képviselték azt, hogy mindenáron szükségszerű a növekedés. Ezért is igyekeztek megtartani a magyar tulajdont a stratégiai szektorokban, hogy ne olyan cégek nyerjenek a növekedésből, amelyek külföldiek, mert akkor exkluzív növekedés valósul meg, ami nem túl jó.
Román és lengyel összehasonlítások
A Romániával és Lengyelországgal való gazdasági összevetésből nem jön ki túl jól Magyarország, ám Nagy Márton szerint azonban mindez nagyon leegyszerűsítő összehasonlítás ezekkel az országokkal.
Ez egy lódítás, ezek hazugságok, komoly közgazdasági tudással rendelkező szakember ilyet nem mond
– fogalmazott a tárcavezető. Indoklása szerint a körülöttünk lévő országok nagyon eltérő gazdasági szerkezettel rendelkeznek. Míg Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, addig Lengyelország egy közepes, hozzánk képest nagy ország, hatalmas belső piaccal. Románia pedig éppen megszorít, mert az elmúlt másfél évben összeomlott a költségvetésük, és „kilyukadt a külső egyensúlyuk”, így rájuk ma már senki nem mutogat.
Azt ugyanakkor elismerte, hogy a magyar út a felzárkózás szempontjából lassabb, de mindenképp fenntartható – ha ez az ára, az szerinte nem akkora probléma.
Csalódott volt a gyenge GDP-adat miatt
hiszen egy gazdasági miniszternek mindig az a feladata, hogy a gazdasági növekedést minden erejével támogassa. Ám a német gazdaságot ő nem tudja beindítani – tette hozzá. Szerinte hazánkban ők mindent megtettek, rengeteg olyan programot indítottak, melyekkel próbálták felpörgetni a gazdaságot, ám ameddig „a német gazdaság és járműgyártás nem talál magára, addig a magyar gazdaság növekedése sem tud 2–3 százalék fölé kerülni”. Ennek tagadása szerinte badarság, aki tagadja, az valójában nem ismeri a magyar gazdaság szerkezetét.
A reptér megvásárlásának védelmében
A miniszter szerint Kapitány István megszólalásából „látszik, hogy nem költségvetési szakember, mert, ha az lenne, értené, hogy a repülőtér megvásárlása nem növeli a költségvetési hiányt”.
Mindenki szeretné 15–16 százalékos hozamban tartani a pénzét. Csak a hülye nem akarja ezt!
– érvelt Nagy Márton a reptér megvásárlása mellett. A reptér egy vagyontárgy, mely ilyen éves eredményekre lehet képes, ezek a bevételek pedig minden évben közvetlenül a költségvetést finanszírozzák majd – tette hozzá.
