Az Alkotmánybíróság határozatával elutasította a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) szaldóelszámolásának kivezetése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszokat – derül ki a testület január 20-i közleményéből.
A döntés indokolása szerint
A jogalkotó alkotmányosan elfogadható indokokkal – az ellátásbiztonsággal, a piaci anomáliák csökkentésével és a keresztfinanszírozás megszüntetésével – igazolta a módosítást. A napelemes rendszerekkel kapcsolatos beruházások átlagos megtérülési ideje állami támogatás nélkül is 7−8 évre tehető, a szaldóelszámolás kivezetésére pedig minden HMKE esetében tíz év elteltével kerül csak sor.
A testület értékelése szerint a támadott módosítások nem igényeltek olyan felkészülést az indítványozók részéről, amelyekre az egyes rendelkezések hatályba lépése és tényleges alkalmazása közötti idő ne lett volna elegendő. A határozat rögzíti továbbá, hogy
Az Alkotmánybíróság határozatát úgynevezett vezető döntési eljárás keretében, két alkotmányjogi panasz kapcsán hozta meg, így az azonos tárgyban benyújtott további indítványok alapján indult eljárások megszűnnek.
A napelemesek panaszát 2024. március 13-án fogadta be az Alkotmánybíróság. Az érintetteket összefogó és képviselő Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja Egyesület (NÉP) ezért kommentálta a döntést úgy, hogy „hosszú várakozásunk után” születette meg. A NÉP nem hagyja ennyiben a dolgot, az elutasításról szóló részletes indoklás megismerése után javaslatot fognak tenni a következő lépésekre. Azt is leszögezték, hogy a NÉP álláspontja nem változott, továbbra is úgy gondolják, hogy Hozzátették: változatlanul kitartanak amellett, hogy
Nincs 10 év! Nincs 5 forint!
Miért fordultak az Alkotmánybírósághoz a napelemesek?
A alkotmánybírósági beadványt az egyesület elnöke megbízásából egy ügyvédi csapat készítette elő, állította össze úgy, hogy azt bárki érintett beadhassa. Az ok, hogy a háztartási méretű napelemes rendszerek elszámolásával kapcsolatos jogi környezet kiszámíthatatlansága veszélyezteti a magyar családok és vállalkozások beruházásait, valamint az általános befektetői és beruházási bizalmat – ezt állítja a NÉP Egyesület.
Mint ismert, a kormány úgy döntött 2023 szeptemberében, hogy a háztartási napelemesek csak a telepítéstől számított 10 évig maradhatnak a korábbi kedvező, éves szaldóelszámolásban, utána átkerülnek a kedvezőtlenebb havi bruttó elszámolásba. Ezt a szabályt a korábban létesített összes napelemnél alkalmazni kell, holott korábban azt lehetett tudni, hogy csak a 2024. január 1-je után a hálózatra csatlakozóknak nem lesz elérhető már a szaldós elszámolás.
Akik korábban rendeltek napelemet, abban a tudatban tették ezt, hogy szaldóelszámolásban maradhatnak, és a megtérüléssel is így számoltak. Így, ha megfelelő méretű napelem került a tetőjükre, akkor arra számítottak, hogy az fedezni fogja éves szinten az áramfogyasztásukat, és nem kell többé villanyszámlát fizetniük. Azzal, hogy 10 év után át kell térniük havi bruttó elszámolásra, ez a terv is borul. A naposabb (főleg nyári) hónapokban túltermelésbe kerülnek, de a fölös áramot csak 5 forint/kilowattóra áron veheti át tőlük az MVM, a kevésbé napos (főleg téli) hónapokban pedig jó eséllyel több lesz az áramfogyasztásuk, mint a termelésük, így áramot kell vásárolniuk, amit hétszer akkora áron (rezsicsökkentett ár: 36 forint/kilowattóra) tehetnek meg, mint amennyiért átveszik tőlük a fölös áramot.
Szaldó- vagy bruttó elszámolás? Ezért nem mindegy
A kedvezményes szaldóelszámolás esetében éves szinten összesíti az energiaszolgáltató, hogy mennyi áramot termelt a napelemes és abból mennyit használt fel. A bruttó elszámolásnál ezt havi szinten nézik meg. A fölös mennyiséget mindkét esetben már egy ideje csak 5 forint/kWh áron veszik át a napelemesektől, ha pedig a család kevesebbet termelt, mint fogyasztott, akkor kedvezményes rezsicsökkentett áron, 36 forintért – vagy, átlagfogyasztás felett, 72 forintért fogják neki felszámolni az áram díját.
A bruttó elszámolás hátránya, hogy jellemzően nyáron hiába termel sokat a napelem, ha azt nem mind tudja felhasználni a fogyasztó, akkor csak 5 forintot kap a hálózatba betáplált mennyiségért. Ha pedig (leginkább) télen kevesebbet termel, mint amennyi az áramfogyasztása, akkor 36 (vagy 70 forintos) áron tudja megvenni a hiányzó áramot.
Emiatt, akik azzal kalkuláltak, hogy mindig szaldóban lesznek (mert ez volt az ígéret), azok anyagi veszteséget kénytelenek elszenvedni. A megtérülésük pedig felmehet tíz évről akár 20–30 évre is. Éves szinten pedig akár több százezer forintos is lehet a veszteség az elszámolás módjának megváltozása miatt. Összességében pedig úgy becsülték, hogy a szaldó napelemes háztartások milliárdoktól eshetnek el amiatt, hogy előbb vagy utóbb (10 év után) átkerülnek bruttó elszámolásba.
