2025. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – jelentette a KSH. Utoljára tavaly decemberben és a megelőző pár hónapban volt 4 százalék alatt az infláció. Azzal, hogy 4 százalék alá került a pénzromlás, bekerült az MNB-s célsávba (3%, plusz-mínusz 1%).
A 3,8 százalékos átlagon belül az élelmiszerek ára 3,2 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,6 százalékkal), ezen belül
- az édesipari lisztes árué 15,9,
- a kávéé 14,9,
- a büféáruké 11,3,
- a tojásé 11,2,
- a csokoládéé, kakaóé 10,7,
- az étolajé 10,1,
- az iskolai étkezésé 7,5,
- a péksüteményeké 6,7,
- az alkoholmentes üdítőitaloké 4,9 százalékkal.
A termékcsoporton belül
- a margarin ára 28,3,
- a liszté 15,3,
- a tejtermékeké 11,4,
- a tejé 8,1,
- a sertéshúsé 7,8,
- a párizsié, kolbászé 7,0,
- a cukoré 4,7 százalékkal mérséklődött.
A háztartási energiáért a KSH szerint 9,8 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, és azt írták, hogy ezen belül a vezetékes gáz 22,0, az elektromos energia 2,1 százalékkal drágult. (Az árak amúgy nem változtak, csak amiatt vannak az eltérések, ahogy figyelembe veszi a KSH a gáz és az elektromos energia árváltozását a fogyasztóiárindex-számításban. Lásd e tárgyban 2022-es tájékoztatójukat.)
A szeszes italok, dohányáruk ára 7,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 9,0 százalékkal. A szolgáltatások 6,5 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,2, a járműjavítás és -karbantartás 10,0, a testápolási szolgáltatások 9,3, a lakásjavítás és -karbantartás 9,2, az egészségügyi szolgáltatások 8,6, a lakbér 8,0, a sport, múzeumi belépők 7,9 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,9 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 21,5, a szobabútorok 5,9, a fűtő- és főzőberendezések 3,0, az új személygépkocsik 1,7 százalékkal többe kerültek. A járműüzemanyagok ára 5,0 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,1 százalékkal drágultak.
Fogyasztói árak változása 2025. októberhez viszonyítva
A fogyasztói árak az utóbbi egy hónapban átlagosan 0,1 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva átlagosan nem változott). A tojás 3,6, az étolaj 2,7, a büféáruk 1,1, az édesipari lisztes áru és a kenyér 1,0-1,0, a tej és a cukor 0,6-0,6 százalékkal többe kerültek. A termékcsoporton belül a gyümölcs- és zöldséglé ára 3,2, a csokoládéé, kakaóé 3,1, a vajé, vajkrémé 2,1, a sajté 1,2 százalékkal mérséklődött. A ruházkodási cikkek 0,7 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára 0,4 százalékkal csökkent, ezen belül a vezetékes gázért és a palackos gázért is 0,4-0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni (tájékoztató). A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára 1,1 százalékkal csökkent. A járműüzemanyagok ára 0,6, a gyógyszer, gyógyáruké 0,1 százalékkal mérséklődött.
A maginfláció éves szinten még mindig 4,1 százalékos volt. Az éves nyugdíjas fogyasztói árindex pedig 3,7 százalékos lett.
Elemzői kommentárok a friss inflációs adatra
Az előzetes várakozásunknak (3,8%) megfelelő éves inflációs adat a várva várt csökkenést mutatta, amire már hónapok óta számítottunk – írta az Amundi szakértője, Kiss Péter. Az árrésstopok és a kedvező bázishatás miatt ők a következő hónapokban érdemi csökkenést várnak az inflációnál, amit az euróval szemben erős szinten lévő forint, az európai gázárak csökkenése és a globális olajárak gyengélkedése szintén támogat szerintük. A jegybanki célsávba érő infláció miatt újra előtérbe kerülhet az alapkamat csökkentésének kérdése, noha ezt ellensúlyozhatja az árrésstopok hatásának jövő évben várható kiesése az éves inflációs mutatóból. Ez átmeneti volatilitást okozhat a devizapiacon, amit a magas kamatok mellett elköteleződő jegybanki kommunikáció tompíthat – vélik.
Az adat megfelelt az előzetes várakozásunknak – írta az Erste vezető makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya. A maginfláció szintén a vártnak megfelelően alakult: kicsit csökkent az októberi 4,2 százalékról 4,1 százalékra. Az infláció szerkezete sem okozott nagyobb meglepetést nekik: a havi árindexek nem tükröztek nagyobb átárazásokat. Az élelmiszerárak 0,2 százalékkal emelkedtek (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva átlagosan nem változtak). A járműüzemanyagárak 0,6 százalékkal csökkentek, a ruházati cikkek árai 0,7 százalékkal nőttek egy hónap alatt. Kisebb meglepetést volt talán a szolgáltatások árainak 0,1 százalékos havi szintű árcsökkenése, ami mögött az 1,1 százalékos üdülési szolgáltatás árcsökkenése állt. Az erős forint hatásai azonban egyelőre nem igazán látványosak: a ruházati cikkek árai a szezonnak megfelelően emelkedtek, míg a tartós fogyasztási cikkek 0,2 százalékkal drágultak októberhez képest. Ez utóbbi főcsoport éves indexe még mindig 2,9 százalékos volt, ami a forint egy év alatt bekövetkezett jelentős erősödésének fényében kifejezetten magas.
A termelői árnyomás csökkenése, az alacsony energiaárak kedvező képet vetítenek előre szerinte a rövidebb távú folyamatok alakulása szempontjából, de a monetáris politika elsősorban továbbra is a mögöttes folyamatokra fókuszál (piaci szolgáltatások árdinamikája, bérek, várakozások). A külkereskedelmi forgalomban versengő termékek (tradables) inflációja sem lassult még kellő mértékben, dacára az erős forintnak. Emellett a hatósági árkorlátozások szerepe továbbra is fennmaradt, elfedve a valós képet arról, hogy mennyire lehetnek erősek a mögöttes inflációs folyamatok, mennyire van ténylegesen jelen a strukturális árnyomás a magyar gazdaságban.
Mindenesetre az infláció novemberben a jegybanki célsávba került ismét, és az elkövetkező hónapokban tovább mérséklődés jöhet az éves indexekben. Az jövő év elején nagy valószínűséggel 3 százalék alatti éves inflációs rátákat látunk majd, azonban a fentebb említett tényezők miatt ez nem lesz tartós. Mindez pedig továbbra is szigorú monetáris politika irányába mutat – írta a szakértő.
Az OKSZ továbbra is az árrésstop kivezetését szorgalmazza
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) kiemelte, hogy a csökkenő fogyasztói árindexen belül kifejezetten alacsony az élelmiszerek vendéglátási szolgáltatások nélkül számított inflációs adata (0,6%). Szerintük eljött az árréstop kivezetésének ideális pillanata, mert a csökkenő világpiaci árak mellett annak most lenne a legkisebb hatása a fogyasztói árakra. A vendéglátást nem tartalmazó élelmiszer fogyasztóiár-index több hónapja a megcélzott 5 százalék alatt mozog, miközben az élelmiszergyártók értékesítési árainak emelkedése ennél nagyobb mértékű. Továbbra is tartják véleményüket, hogy
Ezzel szemben számos káros hatása van:
- rontja a kisboltok helyzetét, települések maradnak élelmiszerbolt nélkül,
- romlik a kereskedelemnek az a képessége, hogy visszafogja a beszállítók áremelési igényeit, mielőtt azok elérnék a vásárlókat,
- visszafogja a kiskereskedelemben az árcsökkentési akciókat, ami pedig sok árérzékeny magyar vásárló fontos beszerzési szempontja és a kiskereskedelmi láncok egymással folytatott versenyének meghatározó terepe,
- növeli az importhányadot, rontja a magyar élelmiszeripar pozícióit, beleértve a beruházási kedv csökkentését a folyamatosan változó jogszabályi környezet miatt,
- az elszenvedett veszteség csökkenti a kiskereskedelmi beruházásokra rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat.
Az árrésstop meghosszabbításáról vagy kivezetéséről legközelebb februárban dönt a kormány. Az azonnali kivezetést még mindig érdemes megfontolni az OKSZ szerint, mert a késlekedés fenti hatásai az idővel csak fokozódni fognak.
