A privátbanki tanácsadó cég friss elemzése szerint ma már nagyjából 7–10 ezer magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal és 30 ezer főnek lehet egymilliárdot meghaladó teljes vagyona, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.
Karagich István ügyvezető figyelmeztet rá, hogy:
- ha bevezetnék a vagyonadót, és
- azt 1 milliárd forintnál húznák meg,
- az jó eséllyel a most keringő tervekhez képest jóval szerényebb mértékben növelné az állam bevételeit, miközben
- egyes vagyonhányadok gyors külföldre települését, a vállalkozások profitjának visszafogását indítaná el.
Ha 1 milliárdnál húzunk vonalat, az üzenet a feltörekvő középosztálynak szól: rossz helyen gyarapodtál – ebből pedig nem pluszbevétel, hanem vagyonexport lesz – tette hozzá.
Karagich István szerint ráadásul nehéz reálisan értékelni a céges vagyonelemeket – jó példa erre, hogy a Magyar Nemzeti Bank háztartások pénzügyi vagyonáról szóló jelentésében szereplő „részesedések nem pénzügyi vállalatokban” soron tartott nagyjából 30 százaléknyi, 37 ezer milliárd forintos vagyonelem állandóan a kritikák össztűzében áll, mondván: a cégek értékét a piac alakíthatja csak ki. Minden érintett esetében az összes vagyonelemet transzparensen beértékelni, felmérhetetlen állami feladat- és kapacitásigénnyel jár.
A szakértő szerint ráadásul látni kell, hogy a milliárdos státusz értéke az inflációs években erősen átértékelődött.
Ahogy ma legyintünk arra, hogy valaki milliomos – hiszen alig több mint két havi átlagbér és 2,5 hónapnyi medián nettó bér elég hozzá –, ugyanígy ma a vállalkozói szférában milliárdosnak lenni sem jelent akkora különlegességet, mint tíz éve.
A cég adatai szerint a 400 millió forint feletti klasszikus pénzügyi vagyonnal bíró gazdagok köre 2020 és 2025 között nagyjából 10 ezer fővel bővült, nagyobbat ugorva, mint a megelőző 15 évben együttvéve.
A szakember arra hívta fel még a figyelmet, hogy a 2020-től visszatérő infláció több mint 30 százalékkal, 681 millió akkori forintra csökkentette a mai 1 milliárd forint reálértékét, míg 2010-hez képest gyakorlatilag feleződött egy ekkora vagyon a vásárlóereje,
A politika természetesen népszerű szlogenekkel operálhat, de látni kell szerinte, hogy Szerinte a jelen körülmények közül 1 milliárd forint környéki pénzügyi erővel bírók esetében nem szankcionálni, hanem maradásra csábítani kell a vagyont. Ha ez nem így lesz, menthetetlenül tovább erősödik a magyar társadalom legfelső decilisének polarizálódása: lesz egy néhány ezer fős, olyan jogi, adózási apparátust megmozgatni tudó elitünk, amely érdemben mérsékelni tudja az adóterheiket, illetve a néhány tízezres érintett másik oldal, tele adóelkerülésre ösztönzött középvállalkozókkal – vélekedett Karagich István.
Ezért állítja: nem véletlen, hogy és így messze nem a legalkalmasabb – éppen ezért nemzetközileg is ritkán bevetett – eszköz az érintettek megadóztatására. „Álláspontunk szerint a fő ellenérv az általánosvagyonadó-koncepcióval szemben nem feltétlenül az, hogy kellő céges és adóstruktúrákkal számos módon elkerülhető, hanem, hogy Ráadásul nemzetközi példák sora bizonyítja, hogy ahol bevezették a remélt céljait tartósan soha, sehol nem érte el. A tőkeadóztatás, az örökösödési adó, a tőkejövedelmek adói és a progresszív jövedelemadó kombinációja sokkal értelmesebb és igazságosabb kombináció, ám ennek mértékét is jól kell belőni, hogy a valóban dúsgazdagokat és ne a feltörekvő középosztályt tántorítsa el a magyarországi befektetésektől – összegezte Karagich.
A vagyonadót a Tisza párt tervezi bevezetni kormányra kerülése esetén. Először 5 milliárd forintnál húzták volna meg a határt, de aztán módosítottak, 1 milliárd forintra.
