2025. szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Ugyanennyi volt az előző két havi (augusztusi és júliusi) érték is.
Ezen belül 12 hónap alatt (2024. szeptemberhez viszonyítva) az alábbi értékeket mérte a KSH: az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 3,0 százalékkal). Az előző hónapban még 5,9 százalékos volt. A mostani 4,7 százalékon belül
- a csokoládéé, kakaóé 19,2,
- a tojásé 18,2,
- a kávéé 17,6,
- az édesipari lisztes árué 13,1,
- a gyümölcs-, zöldségléé 11,9,
- a büféáruké 9,5,
- az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) 9,2 (ezen belül a friss hazai és déligyümölcsöké 19,6),
- az étolajé, valamint a házon kívüli étkezésé 8,4–8,4 százalékkal.
A termékcsoporton belül
- a margarin ára 29,0,
- a liszté 12,0,
- a tejtermékeké 8,4,
- a cukoré 8,2,
- a párizsié, kolbászé 7,7,
- a tejé 7,4,
- a sertéshúsé 4,5 százalékkal mérséklődött.
A háztartási energiáért 10,6 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan a KSH szerint, ezen belül kimutatásuk alapján a vezetékes gáz 23,4, az elektromos energia 2,3 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 7,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 8,7 százalékkal. A szolgáltatások 5,9 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,9, a járműjavítás és -karbantartás, valamint a testápolási szolgáltatások 9,5–9,5, a lakásjavítás és -karbantartás 9,4, a lakbér 9,3, a sport, múzeumi belépők 8,8, az egészségügyi szolgáltatások 8,6 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 20,7, a szobabútorok 5,1, a fűtő- és főzőberendezések 4,1, az új személygépkocsik 1,8 százalékkal kerültek többe. A járműüzemanyagok ára 0,3 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 4,4 százalékkal drágultak.
A maginfláció nem változott (3,9%), a nyugdíjas infláció hajszálnyit csökkent (4,3%) éves szinten.
1 hónap alatt, 2025. augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan nem változtak. Ezen belül az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal mérséklődött (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,5 százalékkal), meghatározóan az idényáras élelmiszerek 4,0 százalékos árcsökkenése következtében. A száraztészta ára 2,0, a péksüteményeké 1,3, a tejé, valamint a vajé, vajkrémé 0,7–0,7, a rizsé, hántolmányoké 0,6 százalékkal csökkent, az iskolai étkezésé 2,1, az óvodai, bölcsődei étkezésé 1,4, a tojásé 1,3, a gyümölcs-, zöldségléé 1,1, a tejtermékeké 0,8 százalékkal nőtt. A szezonváltás következtében a legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak, 1,5 százalékkal. A háztartási energia ára 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül az elektromos energiáért 0,2 százalékkal többet, a palackos gázért 1,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni (Tájékoztató). A szolgáltatások ára átlagosan 0,4 százalékkal csökkent, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára – a szezonális hatások miatt – 6,3 százalékkal mérséklődött. A járműüzemanyagok, valamint a gyógyszer, gyógyáruk 0,4–0,4 százalékkal drágultak.
OKSZ: felesleges az árrésstop
Az élelmiszerek áremelkedése hosszú hónapok óta először lefelé húzza a fogyasztói árindexet, de az adat így is az MNB célsávja fölött maradt. „Ez világosan mutatja, hogy az árrésstop felesleges, és nemcsak az élelmiszerárakkal van probléma, hanem általában a beszállítói árak emelkedésével. A problémák forrását nem a kiskereskedelemben kellene keresni, hanem a termelők, feldolgozók és gyártók költségeiben. Ezen költségelemek növekedése nem kis részben olyan tényezők hatása, amikre a kormánynak direkt vagy közvetett hatása van” – véli az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Kozák Tamás.
A direkt áremelő hatású intézkedések közül a legújabb a hulladékgazdálkodási termékdíjak (EPR-díjak) váratlan, előre nem egyeztetett, de számos termékkörben brutális emelése volt szeptember végén. Ezek a díjak a beszállítói árak részét képezik, így átgyűrűznek a rendszeren és a fogyasztói árakban csapódnak le. Az EPR-díjak mostani emelése miatt a következő hónapokban várhatóan többek között emelkedik az élelmiszereknél az étolaj és számos üveges termék ára, ezen felül a nem élelmiszer-jellegű árucsoportban a lakberendezési termékek árai is – valószínűsíti. (A fabútorok díjtétele háromszorosára, a textilcsomagolásé és a papíré 2,2-szeresére emelkedett.)
„A kiskereskedelmi forgalom messze a lehetőségek alatt emelkedik, mert az összességében alacsony fogyasztói bizalom visszafogja a fogyasztás gyorsabb ütemű növekedését. Ehhez képest a hulladékgazdálkodási díjak emelése úgy zúdul rá a kereskedelemre, hogy ahhoz semmilyen, a hulladékgazdálkodást, a fenntarthatóságot javító intézkedés, de még csak ezek ígérete sem társul (sőt a palackvisszaváltási tevékenységért kapott díjak csökkennek).
Az OKSZ változatlanul azt kéri a kormányzattól, hogy a termelők, gyártók, a feldolgozók és a kereskedők bevonásával folytasson egyeztetéseket az árak alakulását meghatározó gazdaságpolitikai intézkedésekről, és ebben szenteljünk külön figyelmet a beszállítói költségeket emelő adóknak és hatósági intézkedéseknek is
– mondja Kozák Tamás.
Elemzői kommentek
Az előzetes várakozásunknak (4,4%) lényegében megfelelő éves inflációs adat hozta a Covid előtti évek jellemző éven belüli szezonalitását, így különösebb meglepetést nem jelent, ebből fakadóan piaci hatása is minimális lehet – kommentálta a friss adatot az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter. Az inflációs célsávból az év elején nagymértékben kilépő hazai mutató így továbbra is a célsáv felső határa felett tartózkodik, immár tizedik hónapja – tette hozzá. Várakozásaik szerint októberben még láthatunk egy magasabb inflációs számot, majd novembertől látványos csökkenésre számítunk a bázishatások miatt. A forint árfolyamának stabilitása mellett ez a forgatókönyv újra felszínre hozhatja a kamatvágások újraindításának kérdését az év végén – valószínűsíti.
Az Erste makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya is azt írta, a tényadat kicsit jobb lett az általuk várt 4,5 százaléknál, így a mai adat kisebb pozitív meglepetésként értékelhető. Kiemelte, hogy a maginflációs mutató is stabil maradt, 3,9 százalékon. Havi szinten az élelmiszerárak kissé csökkentek szeptemberben, 0,2 százalékkal. A szezonváltás következtében a legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak, havi szinten 1,5 százalékkal. A háztartási energia ára most mérséklő hatással bírt, 0,1 százalékkal csökkentek az árak ebben a termékkategóriában átlagosan. A szolgáltatások ára átlagosan 0,4 százalékkal csökkent, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára – a szezonális hatások miatt – 6,3 százalékkal mérséklődött. A járműüzemanyagok 0,4 százalékkal drágultak. Szerinte a számos adminisztratív árkorlátozó intézkedés, valamint a forint erősödése hozzájárult ahhoz, hogy az infláció az év eleji magas szintekhez képest mérséklődjön. Kedvezőnek nevezte, hogy augusztusban is és szeptemberben is stagnált a havi árindex, amiben persze szezonális hatások is szerepet játszottak. Azonban az éves mutató még így is a célsáv fölött van, annak ellenére, hogy az árréstopok mesterségesen lefelé torzítanak – tette hozzá. Ami kilátásokat illeti, továbbra is úgy látják, hogy a kockázatok kiegyensúlyozottabbakká váltak. Az ipari termelői árak közelmúltbeli alakulása, a visszafogott energia- és importált termékárak, az erősebb forint ugyanis várhatóan tovább támogatja az infláció mérséklődését. Ugyanakkor a kormány által bevezetett árkorlátozó intézkedések kivezetése egyszeri infláció megugrással járhat. Ennek időpontja azonban nagyon bizonytalan, hiszen egyelőre jó esély van arra, hogy november vége után is velünk maradnak ezek az intézkedések – véli.
Emellett és részben emiatt
- felfelé mutató kockázatnak azonosította, hogy a háztartásoknak a választások előtt juttatott plusz források párosulva
- a továbbra is viszonylag magas nominális bérkiáramlással
- ösztönzést jelenthetnek az átárazásokra a gazdasági szektorokban, főleg a piaci szolgáltatásoknál.
Hozzátette, erről pontosabb képük a jövő év első hónapjai után lehet. Emiatt pedig szerinte a jegybank vélhetően továbbra is ragaszkodik a szigorú monetáris kondíciók fenntartásához. Ami az inflációt illeti, a mostani adat után egyre biztosabbnak látszik, hogy amennyiben az árrésstopok november végén nem kerülnek kivezetésre, az infláció az év végére visszakerülhet a jegybanki célsávba – tette hozzá.
A mostani alacsony infláció részben elfojtott, az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és várakozásokat – nyilatkozta Surányi György egykori MNB-elnök, aki a Portfolio Budapest Economic Forum vendége volt.
