Kármentést láthattunk a KSH részéről. Tettek ugyan valamennyi korrekciót, de a probléma lényegéig már nem nyúltak le, így még most sem lehet tudni, hogyan jöttek ki ezek az adatok, pedig ez lenne a legfontosabb
– nyilatkozta lapunknak Mellár Tamás országgyűlési képviselő, a Központi Statisztikai Hivatal egykori elnöke arra reagálva, hogy a KSH hétfőn elismerte: az utóbbi években nem a valóságnak megfelelő adatokat közölt a magyar társadalomban jelen lévő szegénységgel kapcsolatban.
A beismerés óta a hivatal oldalán is korrigálták a számokat: ezek tükrében megállapítható, hogy komolyabb eltérések vannak a korábban közölt – és mint kiderült, hibás – adatok és a valóság között. A relatív szegénységi mutató 2021-ben például 12,1 százalékról 13,5 százalékra nőtt, és világos lett az is, hogy 2017 óta a korábbi üzenetekkel szemben valójában nem javult a helyzet a relatív szegénység szempontjából.
Az üggyel kapcsolatban a korábban parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményező Mellár mellett Gábos Andrást, a Tárki vezető kutatóját is kérdeztük, aki kollégájával, Tátrai Annamáriával közösen írt, a Válasz Online-on áprilisban publikált cikkében feltárta, hogy a statisztikai hivatal által közölt szegénységi adatokkal valami nem stimmel. A KSH néhány nappal a cikk megjelenése után visszautasította a két kutató észrevételeit, írásukat áltudományosnak minősítette. Aztán mégis úgy alakult, hogy a hivatal elrendelte az adatok felülvizsgálását (igaz, csak 2018-tól, az előtte meglévő adatsorokhoz nem nyúltak). Gábos lapunknak megjegyezte, hogy a jelek szerint az ő kritikáikat is figyelembe vették a revízió során.
Az, hogy a KSH adataival bajok lehetnek, nem most először szúrt szemet a szakértőknek.
