Elmaradt a keresetnövekedés az előző évitől – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kísérleti statisztikájából, amelynek adatai az idei első negyedévre vonatkoznak.
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nominálisan 9,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket,
- a növekedés üteme azonban 5 százalékponttal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől
– állapította meg a KSH.
A bruttó átlagkeresetben az alapbér és a törzsbér mellett benne vannak a bérpótlékok, a kiegészítő fizetés, a jutalom, a prémium, az esetleges 13. és további havi fizetés is.
A hivatal értékelése szerint az idei első negyedévi keresetnövekedésben meghatározó szerepet játszott a minimálbér- és a garantált bérminimum 9, illetve 7 százalékos emelése, valamint a közszolgáltatói ágakban beütemezett béremelések, különösen a pedagógus-béremelés második lépcsője. Egyes ágakban pedig még mindig jelentős volt a pótlólagos munkaerő-kereslet bérfelhajtó hatása is.
A kísérleti kereseti statisztika erénye, hogy benéz az átlagok mögé, így árnyaltabb képet kaphatunk arról, mi van az átlagos növekedés mögött. Most pedig nem kevesek számára keresetcsökkenés.
