Mint mi is írtuk, Magyar Péter bejelentette, hogy kormányra kerülésük után, amennyiben sikerül beindítani a gazdaságot, a férfiak számára is biztosítanák 40 év jogosultsági idő után a nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ez a lehetőség jelenleg csak a nőknek él, így, ha megvan a 40 év jogosító idő, a nők már a 65 éves öregedési nyugdíjkorhatár betöltése előtt kérhetik a teljes öregségi nyugdíjat. A férfiak azonban 65 éves koruknál hamarabb nem mehetnek nyugdíjba.
Farkas András nyugdíjszakértő azt a kérdést járta körül, hogy megvalósítható-e ez a bejelentés úgy, hogy ne kerüljön veszélybe a nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Mielőtt erre a kérdésre választ adott volna, számos szempontól járta körül a férfiak, nők, keresetek, nyugdíjak várománya, összege, munka, női láthatatlan munka, élethossz, várható élettartam, hozzájárulás a nyugdíjrendszerhez, költségigény, kettős nyugdíjkorhatár stb. témaköreit, és korrigált is közkeletű tévedéseket.
Végül megállapította, hogy az egységes nyugdíjkorhatár különösen azoknak a férfiaknak okoz súlyos hátrányt, akik egészségre ártalmas munkakörben dolgoztak, s így az átlagos férfi halandósághoz képest is rosszabb életkilátásokkal rendelkeznek. Elsősorban az ő húsukba vágott a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése és a korkedvezményszerzési lehetőség kivezetése 2011-ben, ráadásul súlyos sérelmeket szenvedtek az egészségügyi és a szociális ellátórendszereket gyökerestől felforgató átalakítások következtében is.
Véleménye azonban az, hogy Ő úgy véli, hogy Ha a beszámítható szolgálati idők közül ugyanazokat a tartamokat vennénk ki, mint a nők esetében, akkor a legkorábban jellemzően azok a férfiak élhetnének a lehetőséggel, akik a középiskola után rögtön dolgozni kezdtek és a sorkatonai szolgálaton kívül (ennek tartamát egy férfi kedvezményes nyugdíjra jogosító időben nyilván figyelembe kellene venni) nem is szakították meg a munkaviszonyukat.
Arra is kitér, hogy a 2022-es népszámlálás adatai szerint a 60–64 éves férfiak létszáma 261 ezer fő – azért erre a korosztályra keresett rá, mert szerinte elsősorban közülük kerülhetnének ki a kedvezményes nyugdíj potenciális jogosultjai. (A 60–64 éves nők létszáma 304 ezer fő, ha még nem igényelték a Nők40-et, akkor elsősorban közülük kerülhetnek ki a Nők40 kedvezményezettjei a következő néhány évben.)
A létszámadatok tükrében szerinte a férfiak kedvezményes nyugdíja potenciálisan a Nők40-re fordított nyugdíjkiadás akár 86 százalékába is kerülhetne, vagyis meghaladhatná a 400 milliárd forintos tételt. Arra is kitér, hogy a férfiaknál a kedvezményes nyugdíj összegének kiszámításához átlagosan 15 százalékkal magasabb nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni, ennek következtében a kedvezményes férfinyugdíj átlagos összege jelentősen magasabb lenne, mint a Nők40 átlagos összege.
Végül felteszi a kérdést, hogy megteremthető lenne-e a fedezet erre a lényegében 15. havi nyugdíjjal felérő pluszterhelésre? A kérdés szerinte költői, hiszen a Nők40 és a 13. havi nyugdíj költségigénye együttesen már jelenleg is ezer milliárd forintos (kéthavi plusz nyugdíjjal felérő) kiadást generál minden évben – ehhez egy harmadik plusz havi tétel beemelése veszélyezteti az egész rendszer finanszírozhatóságát.
Mindezt mérlegelve úgy véli, de ennek következménye az lenne szerinte, hogy a Nők40 a jelenlegi formájában megszűnne és a kedvezményes nyugdíjakat levonás terhelné.
További részletekért kattintson.
