A nyár beköszöntével megnövekedett a vízfogyasztás, ennek nyomán idén is a figyelem középpontjába került a hazai ivóvízellátó-infrastruktúra tragikus állapota. A vízszolgáltatás iránti igény megugrása országszerte felszínre hozza a vezetékhálózat rendszerszintű problémáit: csőtörések, időszakos vízszolgáltatás-kiesés vagy akár több napos vízhiány jelenik meg egyes településeken, másutt pedig időről időre koszos, zavaros vagy elszíneződött víz folyik a csapokból.
A rendszerszintű gondok nem olyan könnyen megfoghatók, mint az állami vasúttársaság vagy az egészségügyi rendszer esetében, mivel itt a probléma „vándorol”, az üzemzavar váratlanul, a szolgáltatók által nem előrejelezhető módon bukkan fel az ország más és más pontjain. Leegyszerűsítve: a csőtörésekre korántsem jellemző az, hogy minden évben minden egyes állampolgár legalább egy órára érezze azt, hogy nem juthat ivóvízhez.
Már a nyár első hónapjában jelentős médiavisszhangot kaptak a ivóvíz-ellátást érintő haváriahelyzetek. Csak ízelítőképpen:
- Több Budapest-környéki településen is veszélybe került a biztonságos ivóvíz-ellátás, ezért a vízfogyasztásban korlátozásokat vezettek be.
- Csőtörés miatt 4–6 napra kimaradt a vízszolgáltatás három Komárom-Esztergom vármegyei településen. Emiatt nagyjából 14 ezer ember maradt víz nélkül.
- Csőtörés miatt több településen, körülbelül egy napig szünetelt a vízszolgáltatás a Balaton északi partján.
- Komoly ivóvízellátási gondok vannak a Baranya vármegyei Szászváron. A helyi strand megnyitását elhalasztották.
A helyzet jövőre is változatlan maradhat
A hazai ivóvízhálózat és a lakossági vízellátás problémáival szemben a kormányzatnál továbbra is jóval nagyobb prioritást élveznek az ipari vízfelhasználók – különösen az akkumulátoripari szereplők – víziközmű-fejlesztési igényei. A 2026-os költségvetési törvényjavaslatból kiderül, hogy a lakossági vízhálózat rekonstrukciójára nem különítettek el dedikált forrásokat, miközben az ipari szereplőkhöz köthető infrastruktúrára most is bőségesen jut pénz.
