2022 utolsó negyede óta negyedévről negyedévre csökken a beruházások volumene Magyarországon. Míg 2023-ban összességében 8,5 százalékkal estek vissza a beruházások az egy évvel korábbihoz képest, addig 2024 egészében 13,8 százalékos csökkenést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Olyan mértékű zuhanást, mint tavaly, a rendszerváltozást követő években tapasztalhattunk legutóbb Magyaroroszágon. Lényegi eltérés, hogy az 1990-es évek elejének gazdasági sokkjához viszonyítva, 2024-ben korántsem volt olyan típusú mély válság, amely egy ekkora mértékű szabadesését indokolt volna.
A beruházási aktivitás fontos indikátora a gazdaságnak. Hozzájárulása az éves GDP-növekedéshez elég magas, és amennyiben a technológiai és infrastrukturális fejlesztéseket visszafogják, azzal a jövőbeli fejlődés motorjait állítják le. A visszaesés szinte kódolja, hogy az elkövetkező időszakban a gazdasági fejlődés kilátásai kedvezőtlenek lesznek – leegyszerűsítve, hiányozhatnak majd az alapok a kormányzat által megálmodott „repülőrajthoz”.
Elöljáróban fontos kiemelni, hogy a mostani csökkenés hátterében
A gazdasági szereplők nincsenek olyan helyzetben, mint a 2008-ban kitört pénzügyi válság idején, amikor a bankok kockázatvállalási hajlandósága annyira lecsökkent, hogy még a hitelképes vállalatoknak sem nyújtottak hitelt. Ellenkezőleg, a bankok hitelezési palettája széles körű, elérhetőek a vállalkozások számára igen kedvező, államilag támogatott konstrukciók is.
Bizalmi válság bontakozott ki
A Kopint-Tárki 1992 óta készíti el hazai feldolgozóipari konjunktúratesztjét. A vállalati vezetők körében készülő felmérésben objektív és szubjektív szempontokból is vizsgálják a vállalatok kilátásait és a gazdasági helyzet megítélését. Minden hangulatindikátor legfeljebb a stagnálást jelentő 50 pontos határon ingadozik, a negatív trend pedig hetedik negyedéve tart. Ez a második leghosszabb kedvezőtlen trend a felmérés több mint három évtizedes története során.
