Magyarországon a mezőgazdaságra hatalmas veszélyt jelentő száj- és körömfájásjárvány fél évszázad után jelent meg újra a Győr-Moson Sopron vármegyében található kisbajcsi marhatelepen. Az emberekre nem veszélyes, a párosujjú patások közt viszont pestisszerűen terjedni képes vírus megállítása érdekében a teljes érintett állományt leölték. A tetemek elföldelését a múlt pénteken fejezték be a Bábolnán ebből a célból reaktivált dögtemetőben. A Nagy István vezette Agrárminisztérium (AM) a 24.hu kérdésére közölte: a szakhatóság az állatok tetemeinek ártalmatlanítását továbbra is folyamatosan felügyeli.
Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke korábban elmondta lapunknak, hogy kritikus hetek állnak előttünk addig, amíg nem lehet meggyőződni arról, hogy sikerült-e Kisbajcson megállítani a fertőzést.
Már abban az esetben is jelentős kár keletkezik a hazai (mező)gazdaságban, ha nem terjed át újabb telepre a vírus, ugyanis számos ország korlátozta a magyar tej és tejtermékek, illetve húsok behozatalát, melyekből jelentős mennyiséget exportálunk. A károk mérséklése érdekében rendkívül fontos az, hogy a külpiacainkon továbbra is fogadják a fertőzésveszélytől elhatárolt magyar térségekből érkező termékeket.
Az utóbbi időben több uniós tagállam is behozatali tilalmat vezetett be a fertőzésveszéllyel kapcsolatba hozott árukra, élőállatokra. A Nébih táblázata szerint uniós partnereknél kedden már nem volt érvényben ilyen intézkedés. Számos harmadik országban, a szomszédaink közül Szerbiában és Ukrajnában, továbbá az Egyesült Királyságban, az USA-ban, Oroszországban, Izraelben vagy például Kínában azonban továbbra is érvényben vannak a korlátozások.
Az AM tájékoztatása szerint a járványvédelem érdekében bevezetett tiltások enyhítése fokozatosan történik majd – a járványügyi helyzet alakulásának függvényében. Az élőállatokra és állati termékekre vonatkozó hazai kiviteli korlátozások feloldása első körben az uniós tagállamok irányában történik meg, a harmadik országokba irányuló export korlátozásai várhatóan tovább fennmaradnak.
Emellett a fogékony állatfajokat tartó turisztikai helyek (állatkertek, vadasparkok) sem látogathatók a további rendelkezésig. A lezárások olyan legelőket is érinthetnek, amelyeken turistautak vezetnek keresztül, ahogy történt ez például a Kéktúra egyik szakaszával is.
Az Agrárminisztériumnál rákérdeztünk arra is, hogy Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón bejelentette: a száj- és körömfájásjárványban kárt szenvedő gazdálkodóknak az állam 100 százalékos kártérítést nyújt.
Az állami kártalanítási rendszer a bejelentési betegségek okán a gazdaságokat ért károkat jelentős mértékben fedezi az agrárkár-enyhítési alapból. A fertőzés felszámolásával kapcsolatos költségeket – így az állatok leölését, az állati hullák ártalmatlanítását, a szükséges berendezések és eszközök beszerzését, a fertőzött anyagok megsemmisítését és a fertőtlenítést – teljes egészében a magyar költségvetés biztosítja
– írták. Az állami kártalanítás részletes szabályait a 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet tartalmazza.
Az Agrárminisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy egy fertőző állatbetegség-járvány eredményes leküzdésének alapvető feltétele az állattartók és a lakosság együttműködése a hatóságokkal. Ennek érdekében a Nébih létrehozott egy tematikus oldalt, amelyen a ragadós száj- és körömfájás-betegséggel kapcsolatos ismeretek, információk bárki számára elérhetők.
