A kormány árrésstopot vezetett be március 17-étől május végéig harminc termékre – a vonatkozó kormányrendelet alapján az árrés nem lehet több 10 százaléknál (ha januárban ennél kevesebb volt, akkor pedig nem lehet több a januárinál).
Fontos tisztázni, hogy az árrés nem egyenlő a profittal, hanem a beszerzési és az eladási ár különbözete, amiből fedezniük kell a kiskereskedőknek az összes költségüket, például a béreket, az üzletek fenntartását. Orbán Viktor azt mondta, azért is kellett beavatkozni, mert a tojáson 40, a vajon, tejfölön 80 százalék feletti árrést realizáltak a kiskereskedők.
A multiláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) viszont közleményében azt írta, hogy az általuk képviselt hat cégnél (Auchan, Tesco, Lidl, Spar, Aldi, Penny) januárban az árrés a tojásnál (M, 10 db/doboz) 10, a vajnál 11, a tejfölnél pedig 16 százalék körüli volt átlagosan. A G7 szerint a nagy láncok árrése 30 és 35 százalék közötti, és ebből marad a végén jó esetben pár százaléknyi profit az árbevételhez képest. Ennél pontosabbat nem tudni, mert az árrés az üzletek féltett titka.
A hatóságok ellenőrizni is fogják az árrésstop betartását. Ezt mi nem tudjuk megtenni, mert nem tudjuk, mennyi volt az árrés, mondjuk, március 14-én, és mennyi március 17-én. De azt megnéztük, mennyire teljesült az, amit a kormány vár az árrésstoptól, vagyis, hogy olcsóbb legyen a kijelölt harminc élelmiszer.
A helyzetet bonyolítja, hogy a harminc terméken belül is számos terméket fed le egy-egy megnevezés, gondoljunk csak bele, hányféle vaj, margarin, liszt, tejföl, joghurt kapható egy-egy üzletben. Hogy mégis össze tudjuk hasonlítani az árakat, konkrét terméket választottunk ki négy multiláncnál (Tesco, Spar, Auchan, Aldi), amelyek webáruházaiban március 14-én és március 17-én, az árrésstop első napján is elérhető volt ugyanaz az áru.
Felmérésünkből az derült ki, hogy nem mind a harminc termék ára csökkent az egyes áruházakban.
