Március 17-étől a kormány harminc terméknél korlátozza az árrést, a beszerzési és az értékesítési ár különbözete nem lehet több 10 százaléknál. Az intézkedés csak a nettó 1 milliárd forint feletti forgalmú üzleteket érinti. A döntést indokolva a miniszterelnök nehezményezte, hogy a 200 forintos tej 550 forint lesz, mire az üzletekbe kerül. Megnéztük, hogy tényleg csak a nagyobb boltláncokon múlik-e az ár.
Okkal magasak az élelmiszerárak
A magas élelmiszerárak kialakulása a GKI szerint összetett folyamat, amelyet számos belföldi és nemzetközi tényező befolyásol. A korábbi évek tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy az árakat befolyásoló intézkedések – például az ársapkák – hatékonysága kérdéses, hiszen ezek egyes termékeknél hiányt okoztak, miközben a piaci szereplők más területeken próbálják ellensúlyozni a kieső bevételeiket.
Az Orbán-kormányok időszakát vizsgálva arra jutottak, hogy 2010-től 2021-ig 48–50 százalékkal növekedtek az árindexek, ám 2021-től 2024-ig majdnem további 56 százalékkal emelkedett az élelmiszeripari árindex, miközben az élelmiszerek árindexe 63 százalékkal. Vagyis
A 2024-es szétnyílás pedig magyarázatuk szerint a kiskereskedelmi különadó emelésének hatása, amit részben az élelmiszereken hoztak be a kiskereskedők. A termelői árindex (ami azt mutatja, hogy mennyivel olcsóbban vagy drágábban adják el a magyar mezőgazdasági termelők az áruikat), sokkal ingadozóbb volt a másik kettőhöz képest. Ezt nyilván befolyásolja az időjárás okozta nagyobb bizonytalanság, ám az is fontos tényező, hogy kis arányú a hazai mezőgazdasági nyers termékek súlya a teljes lakossági fogyasztásban, részben azért is, mert a lakosság által megvett élelmiszerek egy része külföldről származik.
Azt is kibontották, hogy milyen fontosabb hazai hatások hajtották az élelmiszeripari és az élelmiszerárak növekedését:
