A Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján a szakértők a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalás kérdését járták körbe, amelyről a Növekedés.hu számolt be.
A Magyar Kutatási Hálózat KRTK KTI kutatóinak (Bárdits Anna, Bíró Anikó, Elek Péter és Krekó Judit) tanulmánya hangsúlyozza, hogy a korhatár betöltése melletti munkavállalás összefügg a foglalkoztatáscsoporttal, ágazattal, keresettel, lakóhellyel, az egészségi állapottal, valamint a családi helyzettel (van-e gondozásra szoruló családtag).
A kutatás alapján
- a magasabb képzettséget igénylő szakmákban sokkal gyakoribb a nyugdíj melletti munkavállalás.
- A felsőfokú végzettséget igénylő, vagy vezető munkakörökben dolgozók körében 20–25 százalékponttal gyakoribb a nyugdíj melletti munkavégzés, mint a képzettséget nem igénylő foglalkozások körében.
- Az 1950–51-ben született férfiak körében is gyakori a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalás.
Közülük 70 százalék nyugdíj mellett, 30 százalék pedig úgy dolgozott, hogy nem vonult nyugdíjba.
- Az 1952–54 között született nőknél a 40 év jogosító idő elérését követő 5. évben is még 20 százalék körüli a foglalkoztatási arány.
Arra is kitérnek, hogy a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalás lehetősége azonban nem kizárólag az egyén döntésén múlik. A magánszektor munkaadói szabadon dönthetnek arról, hogy tovább foglalkoztatják-e az idősebb dolgozókat, és akár indoklás nélkül is megszüntethetik munkaviszonyukat. További részletekért kattintson!
Hogy hogyan dolgozhatnak a nyugdíjasok 2025-ben Magyarországon, annak részleteit Farkas András nyugdíjszakértő összefoglalója alapján ismertettük.
