Amennyiben az adóhatóság az adózó, illetve a vele kapcsolatban álló másik adózó által nyújtott adatszolgáltatás adataiban eltérést tár fel, az adózót az eltérések tisztázására hívja fel adategyeztetési eljárás keretén belül. Nem kizárólagosan, de főként az onlineszámla-adatszolgáltatások eltérései vannak az adóhatóság fókuszában.
Az új eljárás lényege, hogy a NAV rendszeresen összehasonlítja az online számlarendszerből érkező adatokat a cégek által benyújtott áfa-bevalláson szereplő információkkal, különös tekintettel az M-lapokra – írja a portálon Németh Lilla, az RSM adóüzletág igazgatója.
Az M-lapokat 2025-től forintra pontosan kell elkészíteni, megszüntetve az eddig jellemző kerekítési gyakorlatot. Ezen változás is azt a célt szolgálja, hogy a számlakibocsátó és számlabefogadó is pontos adatot szolgáltasson, hiszen ha eltérés mutatkozik, a hatóság adategyeztetési eljárást indít.
Az RSM szakértőinek tapasztalata alapján a 15 napos határidőt csak abban az esetben tudják majd teljesíteni az adózók, ha az adateltérések összevetése, majd a hibás vagy hiányos adatok javítása szoftveresen történik.
Az eljárás teljes folyamata elektronikusan zajlik. Várhatóan az adózó cégkapujára fog megérkezni a hivatalos irat, és a NAV Ügyfélportálon (ÜPO) kell az eltéréseket tisztázni.
Milyen teendők javasoltak az eltérések megelőzésére?
A NAV 2025-ben bevezetendő eljárása arra ösztönzi a cégeket, hogy már az M-lapok elkészítése során minimalizálják az eltéréseket.
A szakértő szerint az online számlarendszerből érkező adatok rendszeres összevetése az M-lapokon szereplő információkkal alapvető fontosságú. Emellett lényeges lehet az automatizált ellenőrzési megoldások bevezetése, amelyek minimalizálják az emberi hibákat, és amelyek képesek felismerni az eltéréseket, például számlaszámelírásokat vagy rövidítéseket.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az eltérés oka számlakiállítói oldalon is felmerülhet, hibás számlaadat-szolgáltatást eredményezve. Ezért a számlakiállítói és számlabefogadói oldalon is szükséges kiemelt figyelmet fordítani az adatszolgáltatások pontosságára.
Mindkét oldalon indokolt tehát azokat az ellenőrzéseket elvégezni a számlázás, illetve a bevallások készítése során, melyek biztosítják az esetleges hibák és eltérések korai kiszűrését és javítását még a bevallások benyújtása előtt.
Az esetleges kockázatok maximális kiküszöbölését akkor érhetjük el, ha teljes körűen ellenőrizzük
- a saját számláinkon szereplő adatokat és a hozzájuk kapcsolódó adatszolgáltatás helyességét,
- a befogadott számlákon szereplő adatokat, az ezekről az adóhatóságnál rendelkezésre álló online számlaadatokat
- és az M-lapokon szereplő adatokat is.
Adategyeztetési eljárást eredményező tényezők
- Az adatbevitel pontatlansága: manuális hibák, például elírások vagy a számlaszám rövidítése az ERP-rendszerekben. Akár pontatlanul kerül rögzítésre a könyvelési rendszerben a számlaszám, akár a teljes karakterhosszúság megadása esetén az adott ERP-rendszer limitációiba ütközünk, az online számlarendszer adataival eltérés fog mutatkozni, mely szintén adategyeztetési eljárást eredményezhet, így nem csak a számla, a dátum és összegértékek egyezőségére kell koncentrálnunk.
- Forintra pontos számlaadatok: az M-lapok adatai és az online számlarendszerben szereplő számlaadatok közötti összegbeli különbségek is eltérést jelenthetnek, ha azok nem egyeznek teljesen. A NAV várhatóan észszerű hibatűrési elveket fog alkalmazni, azonban az M-lapoknak továbbra is a lehető legpontosabb adatokat kell tartalmazniuk.
- Hiányzó adatszolgáltatás: szintén adategyeztetési eljárást tud indukálni, amennyiben a számlakiállító elmulasztja a számlaadat-szolgáltatási kötelezettségét vagy nem a számlának megfelelően, a számlaképtől eltérő adatokkal történik meg az adatszolgáltatás.
