Gazdaság

Titok, mennyiért dolgoznak Tiborczék a postának, és azt sem tudni, miért kaszálták el az állami cég korábbi gigaprojektjét

Kovács Tamás / MTI
Kovács Tamás / MTI
Nagy dobásra készül a Magyar Posta Zrt. és a Tiborcz István többségi tulajdonában álló Waberer’s. Az e-kereskedelmi robbanás, a Kínából érkező csomagok dömpingje indokolttá teszi az állami cég új csomaglogisztikai központjának fejlesztését, ugyanakkor a beruházás részletei homályosak. Lapunk utánajárt, mit tartalmaznak a projekt részletei, és várhatóan miből finanszírozzák. A posta korábban szép csendben lefújt egy hasonló, ám a mostaninál még nagyobb volumenű logisztikai beruházást, holott az információink szerint már igen előrehaladott állapotban volt.

Szeptemberben jelentették be, hogy a Magyar Posta új csomaglogisztikai központjának kialakítására kiírt tenderen a Waberer’s International leányvállalata, a WPL-Log Zrt. lett a befutó. Az épülő új létesítmény a meglévő országos csomaglogisztikai hálózat központi feldolgozó üzeme lesz, melyet a tervek szerint 2026 elején vehet birtokba a Magyar Posta. A megközelítőleg 25 ezer négyzetméter összterületű, a legkorszerűbb megoldásokkal felszerelt központ Ecser Nyugati Ipari Parkjában, zöldmezős beruházás keretében 8,3 hektáros területen épül, és óránként több mint 30 ezer csomagküldemény feldolgozására lesz képes. Az új központban mintegy 300 ember foglakoztatását tervezik.

A 24.hu a Waberer’s-től, illetve a postától is megkérdezte, nagyjából mekkora beruházási költséggel számolnak, illetve mekkora lehet a majdani vételár. Arról is érdeklődtünk, hogy milyen gépbeszerzéseket terveznek, illetve várhatóan mely kivitelezőcégekkel bonyolítják a beruházást. Mindkét szervezettől ugyanazt a tömör választ kaptuk:

A beruházás pontos költségei, technológiai beszerzései és a projekt megvalósításában résztvevő kivitelező partnerekre vonatkozó információk üzleti titkot képeznek.

Megúszható túlárazás nélkül a méregdrága eszközök beszerzése?

Magas szintű korrupciót sejt, emiatt Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője, aki arról érdeklődött, indítanak-e vizsgálatot az ügylet kapcsán. A politikus ugyanis úgy tudja, hogy az ecseri logisztikai bázist a magyar adófizetők pénzéből kívánják megvásárolni és felépíteni. Polt a kérdést hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentésként értékelte, és elbírálásra a Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította. Az NNI azonban nem sokkal később elutasította a feljelentést, mivel a nyomozó hatóság álláspontja szerint a képviselő feljelentésének alapját kizárólag egy Válasz Online-cikk adta, melyben viszont nem szerepelnek bűncselekmény gyanújának megállapítására alkalmas adatok vagy bizonyítékok.

A beruházás pályázatáról annyi tudható, hogy a Magyar Posta több piaci szereplőt is megvizsgált, közülük öt ajánlattevővel meghívásos tárgyalásos eljárást folytatott le. A nyertes a miniszterelnök veje, Tiborcz István többségi tulajdonában álló Waberer’s Nyrt. leánycége lett, a fejlesztést pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány. A Waberer’s a beruházás helyszínét adó földterületen korábban már felépítette 18 milliárd forintos összértékű logisztikai, illetve szolgáltató központját. A fejlesztésekre a Külgazdasági és Külügyminisztérium – egyedi kormánydöntés (EKD) alapján – 2022-ben hivatalosan 6,4 milliárd forintnyi (a Válasz Online szerint 7,3 milliárdnyi) támogatást nyújtott.

Korrupciós jellegű cselekményekre a postaberuházás kapcsán jelenleg nincs konkrét bizonyíték, ám amennyiben közpénzt használnak fel, akkor az érdekelt felek „titkolózása” a költségekről és a vételárról törvénybe ütközhet.

NICOLAS MAETERLINCK / BELGA MAG / Belga / AFP

Az, hogy Tiborcz egyik érdekeltsége egy állami vállalattal üzletel, azt sejteti, hogy a logisztikai bázis-beruházás is ugyanabba a mintázatba illik, mely az elmúlt években bevett gyakorlattá vált: vagyis az állam a kormányzati holdudvarhoz tartozó vállalatok korábban feltőkésítéssel vagy szabályozói hátszéllel megtámogatott beruházásait magas felárral vásárolja fel. Ennek az eljárásnak az egyik legismertebb példája, hogy a többek között a kormányfő vejéhez köthető üzleti köröktől a piaci árnál drágábban vehetett irodaházakat a magyar állam, majd az eredetileg meghatározott árat is tovább emelték az újabb állami igényekre hivatkozva.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik