Gazdaság

Fejre állhat a költségvetés, egyelőre kormányzati fantázia egy 600 milliárdos bevételi tétel

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Több kockázatot azonosított a Költségvetési Tanács a 2025-ös büdzsétervezetben. A bevételi oldalon az egyik legfőbb rizikó egy olyan tételhez kapcsolódik, amelyre teljes uniós „blokád” vonatkozik. Így ezzel a kormány elvileg nem is tervezhetett volna.

Nehezen magyarázható, hogy miért éppen 630,3 milliárd forintnyi bevétellel számolnak a Pénzügyminisztériumnál az európai uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) fejlesztési forrásaiból, a 2025-ös költségvetési törvényjavaslatban.

A 2021-2027-es uniós büdzsé felzárkóztatási (kohéziós) támogatásaiból a források egy része most is hozzáférhető, a kormány ennek az esetében lehívhat összegeket, s azokkal elvileg tervezni is tudna a jövő évi költségvetésben. Az Európai Bizottság tavaly decemberben mintegy 10,2 milliárd eurót (körülbelül 4000 milliárd forintot) felszabadított a korábban zárolt összesen 30 milliárdos keretű kohéziós forrásokból. Ebből március eleje óta hívhat le fejlesztési pénzeket.

Az RRF esetében viszont teljes a blokád, a kormánynak ahhoz nincsen hozzáférése. 

Magyarország jóváhagyott helyreállítási terve alapján körülbelül 10 milliárd eurónyi támogatás, illetve hitelkeret járna az RRF-ből a költségvetésnek. A helyreállítási alap REPowerEU fejezetéből azonban a kormány eddig mindössze 900 millió eurónyi (közel 400 milliárd forint) előleget hívhatott le az idei év elején. Valójában ez az előleg sem jelent visszaigazolt felhasználást, mert a pénzek végleges igénybevételéhez teljesíteni kell az EU által a felállított jogállamisági és korrupcióellenes szupermérföldköveket – hangsúlyozta uniós fejlesztéspolitikában jártas forrásunk.

Mivel ezek a források zárolva vannak, a magyar kormány kifizetési kérelmeket sem nyújthatott be. Másfelől az RRF-hez kötődő intézkedések időigényesek, a helyreállítási tervekben megígért lépéseket végre kell hajtania a tagállamoknak. Az EU-országok közül mostanra egyedül hazánk nem jutott hozzá a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozására hivatott helyreállítási alap forrásaihoz. Az Európai Unió Számvevőszékének elemzése szerint azonban az RRF-források felhasználásával ott is akadhatnak gondok, ahol akadály nélkül érkezhet a pénz – a legtöbb tagállam ugyanis megcsúszott a programok végrehajtásával.

Ezek fényében megfoghatatlan, hogy milyen tervezési modell alapján jutottak a minisztériumnál ehhez a bevételi célszámhoz.   

A Költségvetési Tanács (KT) törvénytervezethez kapcsolódó véleményében, összegszerűen a legnagyobb kockázatot az RRF-hez kapcsolodó bevételi tervben azonosította. Mint írták:  „Az uniós forrásokhoz kapcsolódó bevételi tervek 2268 milliárd forintot tesznek ki. Ennek döntő része,2129 milliárd forint a Bizottságtől érkező kohéziós (1300 milliárd), helyreállítási (630 milliárd), valamint vidékfejlesztési (165 milliárd) támogatásokra vonatkozik. Az egyéb, jellemzően technikai bevételek (például a kedvezményezettek visszautalásai) 107 milliárd forintot tesznek ki, míg a vámbeszedési költség megtérítését 32 milliárd forintra tervezi a Kormány. Elemzésünk írásakor továbbra sem elérhetőek a helyreállítási források, így a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap (RRF) bevételek 600 milliárd forintot meghaladó teljesülését jelentős kockázatok övezik.”

Az RRF-hez kapcsolódó egyetlen tétel akár a GDP 0,4–0,5 százalékával növelheti a költségvetési hiányt.

Az elmúlt években láthattuk, hogy a kormány számára nem jelent különösebb gondot a hiánycél évközi módosítása. A jelenlegi környezetben azonban pluszkockázat, hogy a rossz makrogazdasági adatok híre rendszerint a forint árfolyamán csapódik le.

A kormány már lemondott az RRF-hitelek nagyjáról

A KT által beazonosított jelentős kockázatokról korábban már írtunk, A helyreállítási alap kifizetéseit 27 szupermérföldkőhöz kötötte az Európai Bizottság, amelyből a magyar kormány 23-at még mindig nem teljesített, a 24.hu tudomása szerint. A négy maradéktalanul teljesített mérföldkő az igazságügyi reformmal valósult meg, miközben a korrupcióellenes intézkedések területén, illetve az átláthatóságra vonatkozó teljesítéseknél nincs előrelépés, sőt több esetben visszalépés történt.

Érdemes tudni, hogy Magyarország az RRF-ből eredetileg 5,9 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatásra és 9,7 milliárd eurós hitelkeretre volt jogosult. A kormány ugyanakkor 2023-ban három ízben módosította hitelfelvételi tervét, így tavaly augusztusra már csak 3,9 milliárd eurónyi hitelre tartott igényt az alapból. Adófizetői szempontból racionális érvekkel nem magyarázható, hogy miért nem tartott igényt a kormány erre a keretre, hiszen az RRF-hitelnek éppen az a logikája, hogy a nehezebb helyzetben lévő tagállamok a teljes Európai Unió kedvezőbb hitelbesorolásának köszönhetően olcsóbb forrásokat kapnak, mint amilyeneket saját maguk a pénzpiacokról be tudnak hozni.

Ehelyett azonban a magyar kormány inkább kínai hitelt vett igénybe, egyelőre nem ismert kamatfeltételek mellett – az ugyanakkor az egész világon köztudott, hogy Kínától hitelt felvenni extra kockázatos lépés lehet.

Miután a kormány az RRF-hitelrész nagyjára nem tartott igényt, valószínűleg az EU olyan megkötéseket rendelt a források mellé – vagyis a kormánynak olyan tartalmi feltételeket kellene a hozzáféréshez teljesítenie, amelyeket inkább nem akart meglépni. Ez talán analóg lehet az IMF-hitelcsomag 2012-es felmondásával, amikor az Orbán-kormány szabadulni akart a legolcsóbb hitelektől, s inkább a pénzpiacról vont be forrásokat, hogy senkivel ne kelljen egyeztetnie a gazdaságpolitika részleteiről.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik