Egy 22 oldalas törvénytervezetet mutatott be a Pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetést megalapozó intézkedésekről. A jövő hétfőn érkező büdzsétervezet kapcsán egyelőre sok támpontot nem ad a mostani előterjesztés, azonban számos fontos intézkedést tartalmaz – értékelnek a portálon.
A javaslat jelentős változtatásokat hozhat a nyugellátások területén.
A tervezet szerint az egészségi állapothoz kötött nyugellátások esetében az igénylők és a nyugdíjasok személyes megjelenése válna kötelezővé az állapotuk felmérésére. Amennyiben valaki önhibájából elmulasztja ezt a megjelenést, a nyugdíjkérelme visszavontnak minősül, a nyugdíjasok esetében pedig megszűnne a nyugellátás folyósítása a következő hónaptól.
További szigorításokat vezetnének be a nyugdíjról való lemondás szabályaiban:
Amennyiben valaki mégis visszalépne, a felvett összegeket vissza kellene fizetnie, és az ellátást mintha soha nem is állapították volna meg.
A javaslat továbbá pontosan meghatározza, hogy mely állami szervek férhetnek hozzá a nyugdíjasok adataihoz. Az adó- és vámhatóság, a szociális és gyermekvédelmi szervek, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek meghatározott esetekben jogosultak lesznek hozzáférni a nyugdíjasok személyes adataihoz, akár támogatás-megállapítási, akár statisztikai célból.
A tervezetben az eddigi szabályokhoz képest kedvező változások is lesznek a nyugdíjasok számára. Jelenleg a tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára nyugellátásában vagy az azzal egy tekintet alá eső ellátásban részesül.
A külföldön élő nyugdíjasok számára rugalmasabbá válna az ellátások utalása, különösen a 10 ezer forintnál kisebb összegeknél, amelyek akár félévente vagy évente is érkezhetnek, magasabb összegeknél pedig negyedéves vagy éves átutalás is kérhető.
Újabb nyomást helyezhetnek az önkormányzatokra
Az államháztartásról szóló törvény javasolt módosításai több ponton érintenék a központi költségvetés irányítását, valamint az állami ingatlanok értékesítéséből származó bevételek kezelését.
Az előterjesztés szerint az állam felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek a rekreációs és egyéb, feladatellátásra már nem használt ingatlanok eladásából származó bevételeik legfeljebb 50 százalékát új kiadási előirányzat létrehozására vagy meglévő növelésére fordíthatnák, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával.
Az eddig hatályos szabályozás a társasági adó mértékével megegyező hányad befizetésére kötelezte a cégeket.
Továbbá a módosítás értelmében az államháztartásért felelős miniszter lehetőséget kap arra, hogy költségvetési felügyelőket rendeljen ki az állami vagy önkormányzati alrendszerhez tartozó szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. A felügyelők feladatai közé tartozna a közpénzek felhasználásának ellenőrzése, a költségvetés-politikai célokkal való összhang megteremtése, valamint az eredményes és takarékos gazdálkodás biztosítása.
Ám a minősített adatokat csak megfelelő biztonsági feltételek mellett ismerhetnék meg.
A javaslat szerint a kincstár elnöke az önkormányzatok gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében költségvetési biztosokat is kijelölhetne. Ezek a biztosok az önkormányzat gazdálkodásának támogatására és a pénzügyi stabilitás helyreállítására irányuló intézkedéseket vezetnének be,
Ha az önkormányzatok nem teljesítik időben a kötelező költségvetési jelentéseiket, vagy ha az adósságuk meghaladja éves bevételeik 30%-át.
Jön a szigor az állami intézményeknél
A törvénymódosítás szigorúbb keretek közé helyezné a központi költségvetési szervek közötti előirányzat-átcsoportosításokat is. A középirányító szerv akkor dönthet átcsoportosításokról, ha a költségvetési szerv kiadásaiban megtakarítás keletkezik, vagy ha az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, új intézmények létrehozásával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatos.
A Pénzügyminisztérium által tervezett változtatások között szerepel, hogy a költségvetési szervek bizonyos központi költségvetési forrásokból biztosított támogatásaiért elszámolási kötelezettséget írnának elő.
Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságok által használt forrásokat is vissza kellene fizetni, ha azokat nem rendeltetésszerűen használták fel.
A módosítások azt is kimondanák, hogy a központi alrendszerhez tartozó költségvetési szerveknek a vállalkozási tevékenységből származó nyereségük bizonyos részét be kell fizetniük:
Vagy a társasági adó mértékével egyező százalékot, vagy legalább a nyereség 50 százalékát. Az önkormányzati alrendszerhez tartozó szerveknek pedig a társasági adó mértékének megfelelő összeget kell befizetniük az irányító szerv költségvetésébe.
