Sokan a nyugdíjrendszer összeomlását vizionálják a népesség demográfiai változásai miatt. Az összeomlás nem túlzó kifejezés, ismerve a számokat: Európában jelenleg 89 millió nyugdíjas él, ez a teljes népesség 20 százaléka. Számítások szerint azonban az arány növekedni fog: 2060-ra 131 millió nyugdíjas lesz. Az államok fő problémáját nem önmagában az egyre több nyugdíjas jelenti, hanem az, hogy ezzel párhuzamosan egyre kevesebb gyerek születik, azaz kevesebben fognak dolgozni, hogy megteremtsék az idősek ellátását.
Egyértelművé vált, hogy az állami nyugdíjrendszerek reformra szorulnak, a kormányok lépéskényszerbe kerültek. Az egyik, amit tehetnek, hogy az állampolgárokat öngondoskodásra ösztönzik, vagyis arra, hogy minél korábban megtakarításba kezdjenek saját nyugdíjukra, hogy ne csak az államtól várják el nyugdíjbiztonságuk megteremtését.
A legtöbb elemző szerint a helyzet olyan súlyos, hogy az egyéneknek óriási hangsúlyt kell fektetniük arra, hogyan és mennyit takarítanak meg a nyugdíjas éveikre.
A Corvinus Egyetem tavaly közzétett egy 25 országra kiterjedő kutatást, amelyből kiderül, hogyan viszonyulnak az emberek az öngondoskodás kérdéséhez.
A „tudatos” csoportban – főként az észak- és nyugat-európai országokban, pl. a belga, cseh, finn és német társadalmakban – a polgárok előre terveznek, aktívan és sokféle pénzügyi terméket vesznek igénybe azért, hogy befektessenek a jövőbe, az országuk jó gazdasági állapotban van, de a nyugdíjrendszer nem nagyvonalú, sokan nyugdíj mellett is dolgoznak.
A Magyarországot is tartalmazó középső kategória az „élhető” országoké, amelyekben átlagos a gazdasági helyzet, viszonylag alacsony a várható időskori szegénység, de a viszonylag bőkezű nyugdíjrendszer nem különösebben ösztönzi öngondoskodásra az embereket. Ide tartozik még Ausztria, Franciaország, a mediterrán államok, Szlovákia és Szlovénia is. A harmadik, „szegény” jelzőt kapott csoporthoz a balti államok, valamint Horvátország, Lengyelország és Románia tartozik. Itt sok a szegény idős, aki dolgozni kényszerül, hogy fenntartsa magát, mert a nyugdíjjáradék szűkös, az átlagnál kevesebb ideig élnek, pénzügyileg kevésbé tudatosak, országuk gazdasága kedvezőtlen helyzetű.
Így öngondoskodunk mi
Magyarországon bár egyre népszerűbbek a nyugdíjmegtakarítások különböző formái, az emberek továbbra is leginkább az államtól várják, hogy idős korukra a ledolgozott évtizedek után a megélhetésükhöz szükséges öregségi ellátást biztosítsa. A Generali 18 és 65 évesek körében készített kutatásából kiderült, hogy negyven százaléknak nincs az önkéntes nyugdíjmegtakarításra félretehető pénze. Árulkodó az is, hogy a megkérdezettek harmada úgy véli, néhány évtized múlva sokkal rosszabbul fognak élni a nyugdíjasok, sőt 55 százalékuk szerint mire nyugdíjba mennek, összedől az állami rendszer. A megkérdezettek fele pedig arra számít, hogy nyugdíjas éveiben is dolgozni fog. A kutatás arra is rávilágított, hogy sokan vélekednek úgy, hogy már a harmincas éveinkben el kell kezdenünk félretenni a nyugdíjas éveinkre. A megkérdezettek szerint a havi átlagosan félretehető pénz összege 30 ezer forint, miközben a többség úgy véli, a nyugdíjas évekre félretett ideális összeg havi 80 ezer forint lenne.
Vannak olyan európai országok, amelyek élen járnak az egyéni felelősségvállalásban és öngondoskodásban. Az Egyesült Királyságban több évtizedes hagyománya van az egyéni nyugdíjalapoknak. A holland rendszer harmadik pillérét éppen az egyéni nyugdíjtermékek alkotják.
Három jól működő európai rendszer
A holland az egyik legstabilabbnak tartott nyugdíjrendszer Európában. A három alappillérű modellben a klasszikus felosztó-kirovó rendszert kombinálják egy munkáltatói és egy egyéni befektetési rendszerrel. Az állami nyugdíj a befizetett nyugdíjjárulékok alapján jár, azt pedig kiegészítik olyan munkáltatói és kollektív nyugdíjalapok, amelyekbe a munkáltatóval kötött szerződés alapján lehet belépni. Ezeket a munkáltatóknak törvényi kötelezettsége biztosítani, és nyugdíjpénztárak vagy biztosítótársaságok kezelik őket.
A havonta befizetett járulékok kerülnek nyugdíjalapokba, és azok befektetési hozamaiból fizetik ki a nyugdíjasok járulékait is. Ebbe az irányba indulna el a német nyugdíjreform is. A tervek szerint itt maga az állam fog majd a tőkepiacra lépni egy meghatározott összegű nyugdíjalappal. Tervben van az is, hogy a svéd rendszerhez hasonlóan Németországban is kötelező lenne a magánnyugdíj.
Apropó Svédország: a másik rendszert, amit példaként szoktak kiemelni, az a svéd nyugdíjmodell. A skandináv országban 2003-tól alakították át a nyugdíjrendszert, amely több olyan innovációt is tartalmaz, amely számos ország nyugdíjreformjaihoz szolgálhat példaként. Egyik újítás a már említett kötelező magánnyugdíj. Természetesen van állami nyugdíjpénztár, de mellette az állampolgárok több száz magántermék közül választhatnak. Svédországban 2,5 százaléknyi magánnyugdíj-befizetés folyik kötelezően a magánnyugdíj-alapokba. A beáramló források segítségével tőkét építenek fel, részvényeket vásárolnak, ami azt jelenti, hogy a rendszeres jövedelem, például az osztalékok finanszírozzák a havi kifizetéseket.
Szingapúr, az öngondoskodás Mekkája
Európai szemmel érdekes lehet Szingapúr esete. A szingapúri rendszer a világ egyik legjobbjának számít – és egyben legkülönlegesebbjének is. Szingapúrban ugyanis nincs átfogó állami nyugdíjrendszer, legalábbis olyan, amelyhez mi hozzászoktunk. Nincs például kötelező járulék a nyugdíj fedezésére. A teljes nyugellátás az öngondoskodás szellemiségére épül: mindenki önellátó, és maga kell gondoskodjon időskori anyagi biztonságáról.
A szingapúri rendszer gerincét egy társadalombiztosítási alap adja, ebbe folynak be a dolgozók járulékai. Az alapon belül három zseb van: egy egészségügyi, egy általános és egy különleges számla. Utóbbi – amire munkavállalók a munkáltatón keresztül egy bizonyos havi összeget fizetnek be – szolgál a nyugdíj rendezésére. Az ide befizetett összegekből tudnak felvenni a polgárok, akár már 55 éves koruktól kezdve. Van persze megkötés: hogy megfelelő összeg maradjon ott az öregségi nyugdíj fedezésére. A megtakarítási rendszer kötelező minden szingapúri számára.
Ahogy Európában, úgy az Egyesült Államokban sem számíthatnak arra az adófizető állampolgárok, hogy az állami nyugdíjból fognak idős korukban megélni. Az USA-ban az állami nyugdíjra csak kismértékű kiegészítésként tekintenek az emberek, akik éppen ezért alapvetően saját maguk gondoskodnak a nyugdíjukról. Az amerikaiak többsége egy nyugdíjcélú befektetési számlán gyűjti a megtakarítást, leggyakrabban részvények és kötvények vásárlásával. Az Egyesült Államokban lehetőség van arra is, a munkavállaló vállalja, hogy a bére egy részét a munkaadója automatikusan egy nyugdíj-megtakarítási portfólióba helyezi.
És hogyan oldja meg a nyugdíjproblémát az ország, ahol a legsúlyosabb a demográfiai krízis? Japánban 2022-ben rekordalacsony számú csecsemő született, viszont egyre több az időskorú, és ez a probléma évtizedek óta gyűrűzik. A 75 év felettiek aránya meghaladja a népesség 15 százalékát, a 65 év felettiek aránya pedig majdnem eléri a 30 százalékot. A japán idősek egyre kevésbé tudnak nyugdíjba vonulni, és egyre többen maradnak teljes állásban munkában – és ezt az állam is támogatja. Az aktív dolgozók körében az idősek aránya 13,5 százalék, a 65 és 69 éves korosztály fele dolgozik.
Érdemes már a 30-es éveinkben elkezdeni
Abban minden demográfiai és nyugdíjgondokkal küzdő ország gyakorlata megegyezik, hogy az állampolgárokat arra ösztönzik, minél hamarabb vágjanak bele az öngondoskodásba és kezdjenek el megtakarítani. Szakértők azt tanácsolják, érdemes már a 30-es éveink elején elkezdeni a tudatos öngondoskodást, akár akkor is, ha az ideálisnál kisebb összeget tudunk erre fordítani. A jó hír az, hogy ha anyagi helyzetünk engedi, növelhetünk az összegen.
Az öngondoskodás mellett szóló érv az is, hogy hazánkban akár 20 százalékos adójóváírás jár a nyugdíjbiztosításra, az önkéntes nyugdíjpénztárra és a nyugdíj-előtakarékossági számlára is. Nyugdíjbiztosítás esetén az adójóváírás évente akár 130 ezer forint is lehet. Az adójóváírásból származó összeget újra befektetik, így tehát az államtól kapott „pluszpénz” is hozamot termel.
