Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István 2019-ben került fel először a száz leggazdagabb listájára, azóta pedig megtriplázódott a vagyona, legutóbb már a 19. helyre rangsorolták, bekerült a százmilliárdosok klubjába. A gyarapodás jelentős részben a hozzá kapcsolódó ingatlanbirodalomnak köszönhető, hiszen a BDPST brand alatt az elmúlt öt évben egyebek mellett egy hotellánc is kialakult.
Tiborcz központi vagyonkezelője, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. – ahol Orbán Ráhel, a kormányfő lánya a kreatív igazgató – ontja a pénzt: 2019 és 2023 között
Az összegből jócskán jutott a tulajdonosoknak is, a közgyűlési határozatokról készült jegyzőkönyvek szerint 5,5 milliárd forint osztalékot tettek zsebre, csakhogy eközben a költségvetésbe egyetlen fillér társasági adót (tao) sem fizettek be.
A társaságnál öt éve folyamatosan sikerül nullára kihozni a fizetendő összeget, és ugyanez zajlik lényegében a teljes cégcsoportnál.
A zrt.-nek a múlt év végén 16 kapcsolt vállalkozása volt, és a mérlegek tanúsága szerint a nyereséges cégek közül
Kivételes eset volt a Gellért Hotelt birtokló Geraldton Invest Zrt., amely 2022-ben a közel 25 milliárdos nyereség után kicsit kevesebb, mint kétezreléknyi adót, 44 millió forintot befizetett. A jellemző inkább az volt, hogy a pármilliós tételekért is lehajoltak: a BDPST – Serbia Zrt.-nél például az egyetlen nyereséges évben, 2022-ben 8 millió 759 ezres plusz keletkezett, amit éppen ennyi adókedvezmény átvételével ellensúlyoztak.
Varga Mihály pénzügyminiszter nyolc éve, egy adótörvény-módosító csomag részeként tett javaslatot arra, hogy a hazai vállalkozások a műemlék épületek és a helyi védelem alatt álló ingatlanok felújításánál a beruházási érték kétszeresével csökkenthessék az adóalapjukat. A 2017-től hatályos módosítás azt is megengedte, hogy a beruházást végző cég ötéves időszakra nyújthassa el a kedvezmény igénybevételét, ha pedig nincs elég nyeresége, akkor akár tovább is adhassa az adóalap-csökkentés lehetőségét a kapcsolt vállalkozásoknak. A csoporton belül anya- és leányvállalatok, illetve közös vezetésű társaságok között lehet szétteríteni a kedvezményt.
Ezt az a cégcsoport tudja igazán kihasználni, amelyik megfelelő ingatlanportfólióval rendelkezik, képes megoldani a műemlék-felújítások finanszírozását, továbbá egy sor nyereséges leányvállalattal rendelkezik. Tiborczék birodalma pont ilyen: sorra vásárolta a műemlék ingatlanokat, nem volt híján a hiteleknek, hiszen a kormány bankja, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. bőven adott kölcsönt, és céghálót is szőttek, melyet az ingatlanok adásvételét követve mozgattak.
Tiborcz István 2015 végén csapott bele a műemlékbizniszbe, de a patinás belvárosi ingatlanok, budapesti és vidéki paloták, kastélyok megszerzését jó ideig titkolták a nyilvánosság előtt. 2018-ig kellett várni, hogy a miniszterelnök veje elismerje: övé a BDPST Zrt. A főként hitelekből finanszírozott felújítások révén Tiborcz cégcsoportjában 2019 és 2023 között – a törvénymódosításnak köszönhetően – összesen mintegy 30 milliárd forint műemléki adóalap-kedvezmény csapódott le, amiből minden évben éppen annyit érvényesítettek, amennyire szükség volt ahhoz, hogy megússzák a társaságiadó-fizetést.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a nyáron egy, a Kimittud.hu-n keresztül feltett közérdekű adatigénylés nyomán összesítette, hogy a hazai vállalkozások a taotörvényt kihasználva mennyi műemléki kedvezményt adtak át egymásnak. Az adóhatóság a 2018 és 2022 közötti időszakra közölt adatokat: összesen 36,8 milliárd kedvezmény mozgott a cégek között, így egyértelműnek látszik, hogy a lehetőség első számú felhasználói Tiborczék voltak.
