Kedden fejeződött be az egy hétig tartó társadalmi egyeztetése annak a rendelettervezetnek, amely jövőre lehetővé tenné a nyugdíjcélú megtakarítások adómentes feltörését lakáscélra. A tervezetből kiderült, hogy nem minden hosszú távú lakossági megtakarításra, csak az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozik a lehetőség, kizárólag a 2025-ös naptári évben, összesen három alkalommal lehet élni vele, akár az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítási összeg egésze felhasználható lesz, de csak a 2024. szeptember 30-án rendelkezésre álló egyenleg erejéig.
A portál most azt vizsgálta meg, megérheti-e, ha valaki a lakáshitel-tartozását előtörleszti ebből a pénzből. A kalkulációban 5 százalékos hitelkamattal, 7 százalékos nyugdíjpénztári hozammal és a nyugdíjpénztárak 20 százalékos adójóváírásával számoltak. Emellett azzal, hogy havonta 30 ezer forint befizetés mellett egy hárommilliós megtakarítást törnek fel és, abból előtörlesztik a hitelt.
A Portfolio számítása szerint 15 éves távlatban, ha:
- tovább fut a nyugdíjpénztári megtakarítás és a hiteltörlesztés, akkor 19,48 millió forintunk lesz;
- és ha előtörlesztjük a hitelt, majd a törlesztőrészletből felszabadult összeget ugyanabba a nyugdíjpénztárba tesszük vissza, akkor 19,82 millió forintunk lesz.
Sokkal rosszabbul járni akkor lehet, ha kivesszük a pénzt a nyugdíjkasszából, előtörlesztjük a hitelt, majd az alacsonyabb törlesztőrészletek miatt felszabaduló pénzt nem fektetjük be, hanem elköltjük. Ebben az esetben csak 11,11 millió forintunk marad. Sok tényező azonban változtathat ezen, például:
- minél hosszabb a hitel törlesztése, annál inkább megéri előtörleszteni;
- minél magasabb a lakáshitel kamata, annál inkább megéri kiváltani;
- viszont minél magasabb a várt nyugdíjpénztári hozam, annál kevésbé éri meg kivenni belőle a pénzt;
- illetve az is fontos, hogy a nyugdíjpénztárak adójóváírásának maximuma évi 150 ezer forint, ezt érdemes lehet kimaxolni.
A különböző forgatókönyveknél tehát különböző eredmények jöhetnek ki. Olyan hosszú távú döntésről van szó, amely a nyugdíjba vonulás utáni anyagi helyzetünket komolyan meghatározhatja, tehát felelősen kell dönteni. Pénzügyileg racionális döntés is lehet lakáshitelt előtörleszteni a nyugdíjpénztári megtakarításból, de
Csak akkor, ha a törlesztőrészletből felszabaduló összeget befektetjük, például ugyanabba a nyugdíjpénztári portfólióba, de legalábbis hasonló várható hozamú és kockázatú befektetésbe, az adójóváírásból fakadó többlethozamot is szem előtt tartva. Lakásvásárlás esetén szintén akkor érdemes önerőként felhasználni a nyugdíjpénztári megtakarításunkat, ha befektetésben is gondolkozunk mellette (ez lehet a megvásárolt lakás befektetési célú hasznosítása is),
– értékel a Portfolio.hu elemzője.
