Egyre hosszabb időre adósodnak el a magyar háztartások és egyre nagyobb arányban finanszírozzák hitelből lakásvásárlásaikat – hívja fel a figyelmet a jegybanki adatok alapján a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője, Gergely Péter. Ami a számokat illeti, az MNB adatai alapján
Ez a változás összefügghet azzal, hogy az olcsóbb finanszírozás miatt sokan nekiindultak a hitelpiacnak, de azt is visszaigazolhatja, hogy az ingatlanárak is emelkedésnek indultak az inflációs válság után, így magasabb összegű finanszírozás kell a vágyott lakás megvételéhez.
A szakértő emlékeztet – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adósságfék szabályai szerint a bankok alapesetből az ingatlan forgalmi értékének 80 százalékáig adhatnak hitelt az ügyfeleknek. Ez a hitelfedezeti (hfm, vagy ltv) mutató előírás. Idén tavasztól ugyanakkor a fiatalok lakásvásárlását a jegybank azzal segíti, hogy mindössze 10 százalékos önerővel, maximum 90 százalékos hfm-mutató mellett is lehetővé teszi a hitelfelvételt. Ennek köszönhetően 2024 júniusában a folyósított lakáshitelek összegének 4,7 százaléka már úgy került az ügyfelekhez, hogy a hitel összege meghaladta a lakás forgalmi értékének 80 százalékát – jegyezte meg.
Azt, hogy a kifeszítettség főleg a fiatalok sajátja jól mutatja, hogy a 70 százalékot meghaladó mértékű hfm-mutatóval bíró hitelek a legmagasabb arányban, közel 40 százalékos mértékben a 18–30 év közötti hitelfelvevőknél fordulnak elő. A 31–40 éves ügyfélkörben ez az arány már csak 31,8 százalékos.
Akár 35 évre is kérhetünk kölcsönt
A jegybanki statisztika másik nyugtalanító adata a szakértő szerint az, hogy az idén júniusban felvett 127,4 milliárd forintnyi lakáscélú hitel 62 százalékát már 20 évet meghaladó futamidővel vették fel a családok. Ezen belül a lakáshitelek 1,6 százalékánál 30 évet meghaladó a hitelszerződés aláírásakor meghatározott lejárati idő.
A portál lakáshitel-kalkulátora szerint az elmúlt években a pénzintézetek egyre nagyobb köre nyújtotta meg a hitelek futamidejét. Korábban 20 év volt a standard futamidő. Pedig, mint a szakértő is kitér rá,
Szerinte önmagában nincs kivetni való abban, ha a lakáshitel-szerződések megkötésekor az ügyfelek számára kiemelten fontos, hogy a vágyott lakást meg tudják vásárolni. Ha ezért magasabb hitelösszeget kell felvenniük, azaz kisebb önerő áll rendelkezésükre, a futamidő megnyújtásával igyekeznek alacsonyabbra tenni a finanszírozási költségeket.
Példaként megemlítette, hogy a piacon jelenleg a legjobb, 6,48 százalékos teljes hitelköltséggel (thm) bíró ajánlatot adó bank esetében egy 600 ezer forintos havi nettó fizetés mellett vállalt 30 millió forintos lakáshitel törlesztőrészlete 20 éves futamidő esetén 220 ezer forint körül van. Ugyanezen kamatkondíciók mellett a 30 éves futamidő választása 185 ezer forintos havi terhet rak a család vállára.
A pénzügyi szakértő szerint azt az ügyfélnek kell eldöntenie, hogy a havi 15 százalékos, 35 ezer forintos törlesztőrészlet-csökkenés érdekében bevállalja-e azt, hogy a teljes futamidő alatt visszafizetendő összeg 26 százalékkal – 52,7 millió forintról 66,6 millió forintra emelkedik – annak következtében, hogy a törlesztést 10 évvel tovább kell, hogy teljesítse.
Ha másképp nem tudnánk a szükséges hitelt felvenni – mert a fizetésünk a másik jegybanki hitelfék szabály, a törlesztőrészletet a jövedelem arányában kimutatott hányadosa alapján (jtm) nem elég a hitelfelvételhez -, akkor lehet a megoldás mellett érvelni, más esetben ugyanakkor a futamidő-kitolás felesleges többletteher vállalás lehet szerinte.
Mint ismert, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szeptember közepén 5 százalék alatti thm-et kért a bankoktól a lakáshiteleknél, ám a kérés teljesítése még várat magára.
