„Óriási csapás az európai gazdaságra és a németországi autóiparra nézve, hogy az Európai Bizottság hamarosan kiegészítő vámot vet ki a Kínából érkező elektromos járművekre” – írta Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét végén az X közösségi portálon. A kormányfő és a magyar kabinet egyéb megnyilatkozásai alapján első hallásra úgy tűnik, hogy a védővámok új rendszere veszélyezteti az elmúlt években a hazai járműiparban következetesen felépített „keleti nyitás” stratégiáját, vagyis a távol-keleti – elsősorban kínai – akkumulátoripari szereplők és elektromosautó-gyártók működőtőke-befektetéseinek gőzerővel történő betelepítését, és működtetését.
Nézzük a tényeket: az Európai Bizottság (EB) tavaly októberben indított vizsgálatot azért, mert álláspontja szerint a kínai kormány az akkumulátorral hajtott elektromos járművek hazai gyártóit állami támogatásokkal segítette, ezzel pedig egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtett, ami nincs összhangban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályozásaival. A vizsgálat nyomán megállapították, hogy a széleskörű szubvenciók rendszere egyebek közt a közvetlen készpénzes támogatásoktól, az adókedvezményeken át az ingyenes földterületek biztosításáig terjedt. Ennek alapján az EU az idén július 4-én ideiglenes büntetővámot vezetett be a kínai elektromos autók behozatalára.
Az úgynevezett kiegyenlítő vámok a meglévő „normál” 10 százalékos uniós vámokra rakodnak rá, a legfelső sávot 35,3 százalékban határozták meg. A Kínában elkészített autókat az európai piacra behozó gyártók nem egyforma szinten részesülnek a sarcból: az EU differenciált közöttük, mégpedig az alapján, hogy az egyes cégek milyen mértékben működtek együtt a bizottsági vizsgálattal. Aki nem volt kooperatív, az a legmagasabb sávba került, míg a többiek arányosan kevesebb vámot kaptak a nyakukba. A lista jelenleg így fest:
- a Tesla (a Kínában legyártott autói után) 7,8 százalékos;
a BYD 17 százalékos;
a Geely 18,8 százalékos;
a SAIC pedig 35,3 százalékos büntetővámot fizet.
Az EB október 4-én jelentette be, hogy az európai uniós tagállamok többsége megszavazta a kiegyenlítő vámok kivetéséről szóló javaslatot. A tervezetet Németország és egyebek közt Magyarország, valamint Szlovákia élesen ellenezte. A tagországok többsége azonban jóváhagyta azt, vagyis a kiegészítő vámot a tagállamok nyomására fogadták el. Mivel az ellenző országok nem szereztek minősített többséget, az EB október 30-ig még mindig dönthet arról, hogy nem fogadja el, vagy módosítja a végrehajtási határozatot.
Emiatt főhet leginkább a magyar és a német kormány feje
A kiegyenlítő vámokra vonatkozó új szabály abból a szempontból tiszta helyzetet teremtett, hogy azon e-autóra, amelyet az EU egységes piacán gyártanak, nincs vám, amit viszont Kínában gyártanak, arra vonatkozik a sarc – függetlenül attól, milyen hátterű a gyártócég tulajdonosa, így a védővámot az európai, vagy amerikai cégeknek is meg kellene fizetniük. Érdemes hozzátenni, hogy az uniós büntetővám nem vonatkozik konnektorról tölthető hibridautókra sem. Ennek alapján tehát,
– hangsúlyozta a 24.hu-nak Rózsa Tamás, az EY-Parthenon autóipari szakértője.
A magyar kormány a védővámokat jelenleg nem szakpolitikai érvek mentén ellenzi, vagyis nem azért tiltakozik, mert a kínai jármű-, akkumulátor-, és egyéb akkualkatrész-gyártókra építő iparstratégia ezek miatt sérülni fog. A kabinetet egyfelől motiválhatja az egyre inkább Kína-barát külpolitika. Másrészről pedig az a félelem, hogy a büntetővámok miatt Kína visszavághat, és hasonló lépésekre szánhatja el magát az európai gyártókkal szemben, egyfajta „kereskedelmi háborút” kirobbantva – értékelt lapunknak Túry Gábor, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Világgazdasági Intézetének munkatársa.