Sokakat érintő kérdés, hogy milyen nyugdíjra számíthat az, aki mindig minimálbérre volt bejelentve. Ez elég sok embert érinthet. Jelenleg mintegy 230 ezren kapnak minimálbért (bruttó 266.800 forint). A közeljövőben a tervek szerint megszűnne, illetve az egységes minimálbérbe olvadna a garantált bérminimum (jelenleg 326 ezer forint), amit ma nagyjából 740 ezer fő kap, összesen közel egymillió dolgozó. Farkas András nyugdíjszakértő szerint ehhez hozzá kell adni a részmunkaidőben dolgozók, az őstermelők, a kisadózók, az ekhósok, az egyszerűsített foglalkoztatásban részt vevő alkalmi vagy szezonális munkások, továbbá a hasonló, könnyített közteherviseléssel járó foglalkoztatási jogviszonyokban dolgozók több mint félmilliós létszámát, így láthatóvá válik, hogy legalább
A nyugdíjszámítás bonyolultsága miatt nem adható a minimálbéres jövőben várható nyugdíjára megalapozott becslés, legfeljebb akkor és csak nagyon hozzávetőlegesen, ha végletesen egyszerűsítünk. Ha mégis szeretnénk valamilyen közelítő értéket adni, akkor a jelenlegi bruttó 266.800 forintos minimálbérből kiindulva azt lehet mondani, hogy például 40 év szolgálati idő mellett egy mindig minimálbéres nyugdíja lehet.
Rögtön azt is hozzátette azonban, hogy ez hibás leegyszerűsítés, amely arra a feltételezésre épül, hogy a korábbi években kapott minimálbérek a valorizáció miatt a nettó életpálya-átlagkeresetbe ugyanolyan valorizált összegben számítanak be, mint a nyugdíjba vonulás előtt közvetlenül elért minimálbér. De ez nyilván nem igaz, hiszen a minimálbérek 1988 óta nem a valorizációnak (a mindenkori nettó, országos átlagkereset alakulásának) megfelelően, hanem attól teljesen eltérően, politikai szándékoktól is befolyásolt mértékben alakultak, illetve (a nettósításnál figyelembe veendő) adó- és járulékmértékek minden évben jelentősen változhattak.
Emellett a nyugdíjszakértő szerint nyilvánvalóan életszerűtlen feltételezés, hogy valaki az élete során megszakítás nélkül és mindig minimálbérre bejelentve dolgozott. Úgy véli, a helyzet ennél csak (sokkal) rosszabb lehet, ha valaki életpályája munkanélküliséggel, részmunkaidővel, szürkezónás epizódokkal tarkított.
Ráadásul a nyugdíjszámítás bonyolultságát tovább fokozza, hogy a valorizáció során a nyugdíj alapját képező életpálya-átlagkereset összegébe számítandó korábbi, éves, nettósított keresetek közül csak a megállapítás évét megelőző évek kereseteit kell valorizálni, vagyis a megállapítás évében elért keresetet és az előtte való évben (a referencia-bérszínvonal évében) elért keresetet már nem.
