A pályázat július elsejei kiírásakor sokan úgy vélték, pillanatok alatt kimerül az új otthonfelújítási támogatás 108 milliárd forintos kerete, mert az összesen 6 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásból és kamatmentes hitelből álló támogatás nagyon vonzónak tűnt a lakosság szempontjából. Csakhogy a kezdeti roham után a pályázat lehívásának lendülete megtorpant,
A lehívás még ennél is lassabban halad, amit jól mutatnak az egyik országos lefedettségű építőanyag-kereskedő cég forgalmi adatai is.
Augusztusban nemhogy nem nőtt, de még vissza is esett a felújítási programban leggyakrabban használt homlokzati EPS hőszigetelőanyagok forgalma. Idén augusztusban az előző év – eleve szerény – értékesítésével összevetve a volumen 33 százalékkal csökkent, ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy az előző évhez képest az árak 6–7 százalékkal mérséklődtek, akkor a visszaesés mértéke érték alapon még ennél is nagyobb. Ennek okát egyértelműen abban látjuk, hogy aki korszerűsíteni szerette volna az épületét az is kivár egy kedvezőbb pályázati feltételrendszerre
– írja közleményében az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat elnöke, Juhász Attila.
Bár a bankok által befogadott pályázatok száma napról napra nő, az itt szerzett tapasztalatok alapján az elnök úgy véli,
Az egyik legnagyobb problémának azt látják, hogy
- a pályázat csak az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére hívható le.
A magyar piac sajátosságai miatt pedig a rendszerváltás után még sokáig épültek gyenge energetikai mutatókkal rendelkező családi házak, amelyeknél ma is könnyű lenne elérni a kívánt 30 százalékos energiahatékonysági megtakarítást. Tapasztalatuk alapján sok olyan ügyfél esett ki a pályázati lehetőségből, akinek egyébként szándéka lett volna igénybe venni, de az épülete 1990 után épült. Éppen ezért
- célszerű lenne az építés határidejét 1990-ről 2000-re módosítani szerinte.
Juhász Attila ugyancsak problémának látja, hogy a támogatás átlagosan felét kamatmentes hitel formájában kell az építtetőknek igénybe venniük. Azt látja, hogy a hozzájuk forduló ügyfelek nagyságrendileg egyharmada sokkal inkább szeretné önerőből kiegészíteni a vissza nem térítendő támogatást, mert egyrészt nehézkes a hiteligénylés folyamata, másrészt a kedvező hitelkonstrukció ellenére sokan tartanak az eladósodástól, annak ellenére, hogy ez egy kamatmentes konstrukció.
- Az önerő + támogatás megoldás szerinte nemcsak a pályázóknak lenne egyszerűsítés, de kiiktatná a banki hitelezési eljárások egy részét is a pályázati folyamatból.
Hozzátette, ez a konstrukció kiválóan vizsgázott a 2021–2022-ben futott Otthonfelújítási Programnál, amelyet több mint 200 ezer család tudott igénybe venni, ami átlagos, heti leosztásban is meghaladta a 2 ezer pályázatot.
Ugyanakkor az elnök szerint az érdeklődők kétharmada kizárólag a program elindításához elegendő 1 millió forintos önerővel rendelkezik, és a fennmaradó 6 millió forintos támogatási összeg 75 százalékos előleg lehívása azt is jelenti, hogy tulajdonképpen az 1 millió forintos önerő mellé további 1,5 millió forintra is szükség van, hiszen a kereskedők és a kivitelezők jellemzően nem finanszírozzák a lakosságot, a magas kockázat miatt.
- Hatalmas segítség lenne ezeknek az ügyfeleknek, ha a regisztrált kivitelező az 1 millió forint önerő felhasználása mellett a teljes támogatási összeget lehívhatná előlegként és nem csak annak 75 százalékát.
Tapasztalataik alapján egyszerűsítésre szorul a pályázati kiírás néhány adminisztratívnak tűnő pontja is. Sokaknak – nemcsak a pályázóknak, hanem a velük szerződő kivitelezőknek is – problémát okoz, hogy a kiírás nagyon megnehezíti a pályázati anyagban szerződő kivitelezők lecserélését, illetve esetleges elállásukat. Márpedig az ilyen helyzetekre fel kell készülni, mert a hitelkérelem elfogadásától a pályázónak 2 – egy hosszabbítással pedig akár 2,5 – év áll rendelkezésre befejeznie a munkálatokat, és ez nagy idő, bármi közbejöhet. Éppen ezért
- célszerű lenne egy egyszerű bejelentési kötelezettséghez kötni a kivitelezők lecserélését, ha az új építőipari szakember ugyanazokkal a feltételekkel vállalja a munkát – javasolja Juhász Attila.
Gondot jelent az is, hogy a programban kötelezően megjelenő energetikai tanúsítvány nem rögzít konkrét terméket, ugyanakkor a szigetelőanyagoknál, a nyílászáróknál, valamint fűtőberendezéseknél a pályázat megköveteli az ÉMI által regisztrált kulcstermékek beépítését. Ezen termékek esetében a piacon sok hasonló paraméterű, egyenértékű termék/berendezés is elérhető. Ezért mondja, hogy
- célszerű lenne a feltételrendszernek megengedni, hogy a kivitelező a megvalósítás pillanatában (ami akár 1–2 év elteltével is lehet) dönthesse el, hogy aktuálisan milyen kulcsterméknek minősülő anyaggal dolgozik vagy milyen berendezést épít be, ha azok árban nem jelentenek változást és műszakilag egyenértékűek a pályázati anyagban szereplő termékekkel.
További nehézségnek látják, hogy a felhívásban rosszul definiálták a fűtött és fűtetlen teret elválasztó belső felület, és az épületenergetikai szempontból hőszigeteléssel ellátni indokolt külső felület eltérésének arányát. A belső, fűtött terület és a külső, szigetelést igénylő felületek közötti eltérési érték nagy szóródást mutathat az épület tagoltságától, a falvastagságtól, egy fűtetlen padlástér tűzfalától, valamint az eltérő födémszerkezetektől függően, és a kiírás ezt nem kezeli elég pontosan, amiből több ügyfelüknek származott problémája.
- Javasolt lenne egy maximális elfogadható arányszámot rögzíteni a külső homlokzati mennyiségnél.
A legvégén említette, de jelezte, súlyában talán a legfontosabb probléma, hogy a program elsősorban az építőipari szakemberek kezébe helyezi azokat az integrátori feladatokat, amelyek a kivitelezésen túl az energetikai felmérést, a pályázatírást, az építőanyagok beszerzését, azok jövőbeni árának a megbecsülését jelentik. Hozzátette, cégük országos hálózata több ezer építőipari kivitelezővel van kapcsolatban, és Megítélésünk szerint
- ki kell bővíteni az integrátori szerepkört az építőanyag-kereskedők irányába is, akik humán erőforrásban, szervezettségben, felkészültségben, digitális megoldásokban hatékonyabban el tudnák látni ezt a feladatot.
Összességében kiváló kezdeményezésként értékelik a kormány azon törekvését, hogy a hazai lakásállomány energetikai szempontból korszerűbb legyen, hiszen ezzel hozzájárulnak a háztartások rezsiköltségeinek csökkentéséhez, az ország energiafüggetlenségéhez, és ezzel párhuzamosan az építőipart is segítik. A rendszer azonban a mai formájában nem tudja elérni ezeket a célokat, ezért az szerintünk egyszerűsítésre szorul.
Mint írtuk, augusztus közepén is az volt a benyomás, hogy nagyon lassú a rendszer.
