Legális úton csak pár ezer külföldi dolgozó érkezik évente az építőiparba

Főleg ázsiai, illetve török beruházásokon jellemző, hogy a beruházó, a fő- és alvállalkozók, de még a dolgozók és a használt eszközök is külföldről jönnek, írtuk nemrégiben a piaci folyamatokat feltáró cikkünkben. A magyar építők szerint a helyzet piacvédelemért kiált. Beszámoltunk arról is, hogy a szakszervezetek információi szerint milyen körülmények (hosszú munkaidő, a jogszabályok figyelmen kívül hagyása, biztonsági hiányosságok) jellemezhetik a harmadik országbeliek foglalkoztatását, a beruházásokon és a gyárakban. Most annak néztünk utána, mit lehet tudni az építkezéseken dolgozó külföldiekről, arról, hogy ők milyen úton jöhetnek be az országba, hogyan foglalkoztathatják őket, és hogy vajon mennyire lehet jellemző körükben a fekete foglalkoztatás.

A külföldi vendégmunkások négy legális kategória alapján érkezhetnek Magyarországra – írta elöljáróban megkeresésünkre a Trenkwalder munkaerő-közvetítő ügynökség kereskedelmi igazgatója, Nógrádi József. A legális csatornákon érkező itt tartózkodók száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2024 áprilisában 100 818 volt, 11 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A növekedés elsősorban a harmadik országbeliek számának emelkedése miatt következett be – jelezték. Ábrájukon is látszik, hogy a harmadik országbeli alkalmazásban állók létszáma több mint a duplájára emelkedett az utóbbi pár évben.

A KSH a 24.hu-nak azt írta, hogy az adat a magyarországi munkáltatók állományába tartozó (bejelentett, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló) alkalmazotti álláshelyet betöltő külföldi állampolgárságú munkavállalók átlagos állományi létszámát jelenti.

Az országban 2023-ban összesen 226 ezer olyan külföldi volt (jelenlegi létszámuk 250 ezer lehet), akiknek tartózkodási indoka munkavállalási cél volt – tette hozzá Nógrádi József. 2024-ben 65 ezer vendégmunkás kaphat engedélyt, akik minősített kölcsönzőkön keresztül vagy foglalkoztatási célból, konkrét cégek meghívására érkezhetnek.

Az idénymunkásokra és a beruházás megvalósítása céljából érkezőkre azonban nem vonatkozik a kvóta, vagyis ők ezen felül jöhetnek.

Az idénymunkások 6 hónapig (mivel ez egyszer meghosszabbítható, legfeljebb egy évig) tartózkodhatnak itt, ugyanakkor a beruházási célúak a beruházás megvalósításáig, de legfeljebb kettő plusz egy évig dolgozhatnak Magyarországon – avatott be.

Beruházásokra érkező külföldiek

Ami a beruházás miatt érkező munkavállalókat illeti, velük kapcsolatosan azt lehet látni, hogy

• a legális csatornákon keresztül az építőiparba érkezők létszáma 2023-ban összesen 5126 volt.
• Érvényben lévő munkavállalási engedélye 7986 főnek volt (azokkal együtt, akik már korábban is itt voltak).
• A foglalkoztatók által bejelentett külföldi munkavállalók száma 720 volt az építőiparban. (Ők azok, akiket a cégek direkt módon hívták, nem véve igénybe kölcsönzőt.)

2022-ben összesen 107 építőipari cég vett igénybe kölcsönzésen keresztül munkavállalókat (itt nincs megkülönböztetés, hogy ez külföldi vagy hazai, de jellemzően hazai) ez 2277 főt jelent, az azt megelőző évben számuk 2020 volt. Ráadásul 870-et külföldre kölcsönöztek, ergo a hazai munkaerőpiacon csupán 1400 fő dolgozott kölcsönzöttként az építőiparban. A 2023-as év sem hozott az építőipar számára piaci fordulatot, és azóta sem történt számottevő változás ezen a téren. Nógrádi szerint azonban könnyen elképzelhető, hogy

a külföldi beruházásokon, ahol a megrendelők sok esetben ragaszkodnak a saját kivitelezéshez, a teljes kölcsönzötti piac több mint duplája érkezhetett jellemzően az új beruházások megvalósítására.

Ezen munkaerő behozatalára a Trenkwalder nem kapott felkérést, és nincs is információjuk arról, hogy ehhez kiket vettek igénybe.

Alacsony átlagkereset

A hazai építőipari piacon 380–390 ezer ember dolgozik, ami jól mutatja a terület emberigényét. Az építőipari átlagkereset rendre a legalacsonyabbak között szerepel, amihez képest az országos átlagos óra- vagy napidíjak jóval magasabbak. A szektor továbbra is nagyon átláthatatlan, ezért is mindig célterülete a munkaügyi ellenőrzéseknek. A szakértő megemlítette, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) saját bevallása szerint is

komoly problémák húzódnak a háttérben, és ezt még tetőzheti azon esetek száma, amelyek a külföldi foglalkoztatás kapcsán sok esetben a „felszín alatt vannak”.

Arra a kérdésre, hogy ez mennyiben ronthatja a piaci működést, a szakértő azt válaszolta, hogy nagyon. Azokat erősíti ugyanis, akik kijátsszák a törvényes működést, és jogtalan versenyelőnyre tesznek szert olyanokkal szemben, akik nap mint nap vállalják a transzparens, tiszta működést és egy egészséges versenypiacban hisznek – tette hozzá.

Ami tény szerinte, hogy a beruházási célú munkavállalók behozatalából a klasszikus munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó cégek jellemzően kimaradnak. Ennek egyik oka lehet az is, hogy a kölcsönzős foglalkoztatás transzparensen, a törvények maximális betartása mellett kell hogy fusson, és komoly szankciókkal néz szembe az a munkaerőpiaci szolgáltató, aki nem így cselekszik. Senki sem szeretné bukni az engedélyét és partnereit, illetve sok esetben az évtizedek által felépített jó hírnevét, reputációját – szögezte le.

Az építőiparban volt a legtöbb fekete foglalkoztatott

De mi lehet a felszín alatt? Megnéztük, hogy az ellenőrzések mit mutatnak, annál is inkább, mert a szakértő is említette, hogy az építőipar a munkaügyi ellenőrzések célkeresztjében van.

2022-ben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatás-felügyeleti irányítási főosztályának jelentése alapján az illegális foglalkoztatás több mint a fele (51 százalék) az építőiparban volt (4148 fő). Azt is írták (nem specifikusan az építőiparra), hogy a harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, illetve lejárt engedéllyel valósult meg.

2023-ban már a Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alatt ellenőrzött a főosztály, és azt találtak, hogy tavaly az építőiparban ugyan mérséklődött a fekete foglalkoztatás (25,96 százalék), de még így is ebből a szektorból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló (2638 fő). A harmadik országbeli munkavállalók szabálytalan foglalkoztatásával kapcsolatban ekkor annyi szerepelt a jelentésben (szintén nem építőiparspecifikusan), hogy tíz alkalommal volt indokolt munkaügyi bírságot kiszabni.

Hozzátesszük,

• 2022-ben még 13 889 munkáltatót ellenőriztek, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 71 százalékánál (9861 munkáltató) tártak fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (46 632) 62 százalékát (28 912 főt) érintették,
• 2023-ban viszont már csak 2526 munkáltatót ellenőriztek, akik 73 százaléknál (1984 munkáltató) tártak fel valamilyen munkajogi jogsértést, amelyek az ellenőrzött munkavállalók (10 161 fő) 57 százalékát (5792) tették ki.

A szabályszegők aránya tehát nemigen változott, viszont

az ellenőrzések száma egy év alatt csaknem a hatodára olvadt. Ami annak fényében meglepő, hogy az ellenőrzött cégek több mint 70 százalékánál volt valamilyen jogsértés.