A háborúnak szinte valamennyi szektor a kárvallottja, köztük a bankszektor is. A gazdasági bizonytalanságok piaci következményei mellett számos kormányzati intézkedés terhét is fegyelmezetten és együttműködően viseli a bankszektor, ezért visszautasítja, hogy a háborús időkben extraprofitra tett volna szert
– hangsúlyozta az MTI-hez kedden megküldött nyilatkozatában a Magyar Bankszövetség.
A sorozatos kormányzati terhek és intézkedések kiszámíthatatlansága jelentősen korlátozza a bankszektor hitelezési képességét, nemzetközi versenyképességét és gazdaságélénkítő szerepét. Emellett a Magyar Közlönyben hétfő éjszaka megjelentetett intézkedések tovább növelik a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó fintech szolgáltatók versenytorzító szabályozói előnyét. Az eredetileg két évre (2022 és 2023) bevezetett extraprofit adó, bankadó és ATM telepítési előírások ezekre a szolgáltatókra továbbra sem vonatkoznak, míg a szigorodó tranzakciós illeték szabályok a tapasztalatok szerint korlátozottan érvényesíthetők velük szemben – érvelt a szakmai szövetség.
Mindeközben a magyar bankszektor a pénzügyi közvetítőrendszer működtetőjeként a kormány egyik legfontosabb partnere a gazdaságpolitika megvalósításában: a pandémia kezelésétől a családpolitikán át, a kkv-k finanszírozásában, digitalizációban, infrastruktúraépítésben egyaránt igazolta, és nap mint nap igazolja az elkötelezettségét –hangsúlyozták.
Gulyás Gergely a hétfői kormányinfón jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében „védelmi hozzájárulás” megfizetésére kötelezik a bankszektort, a multikat és az energiacégeket. A bankadót minden olyan banknak meg kell fizetnie, ami nem növelte a teljes állampapír-állományát. Megemelik a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét és valutaátváltási illetéket vetnek ki. 2024-ben a számlavezetési és kártyahasználati díjra viszont stopot vezetnek be a lakossági kártyákra és számlákra vonatkozóan. Az extraprofitadó mértéke változatlan marad idén.
