Az üzleti alapú, szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződésekkel, illetve ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma tavaly elérte a 947 ezret. Maga a szám mutatja a meglévő, és növekvő ügyféligényt. Ezzel párhuzamosan a biztosítói kárráfordítás (a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége) egy év alatt kevesebb, mint húszmilliárd forintról közel huszonhét milliárd forintra nőtt a MABISZ adatai szerint.
A , három éves adatsor „megtisztított” adatai azt mutatják, hogy szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítást döntően csoportos szerződéssel, céges illetve egyéb intézményi, szervezeti keretek között vesznek igénybe az ügyfelek, tavaly több mint 925 ezres volt a csoportos biztosítotti létszám. Az egyes vállalati csomagok tartalma mind a díjakat, mind pedig az igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat illetően – a széles skálán mozgó ügyféligényekre reagálva – akár nagyon eltérő is lehet, csakúgy, mint a huszonkét ezer egyéni szerződő esetében. Így is láthatunk azonban bizonyos trendet a közzétett számokban. Miközben 2021 és 2023 között a biztosítotti létszám mintegy öt százalékkal nőtt, és megközelíti az egymilliót,
– azaz magasabb arányban, mint a díjbevételek. Ez is jelzi, hogy a biztosításokhoz átlagában növekvő értékű szolgáltatások kapcsolódnak.
Így működik a biztosítási védelem
A legtöbb konstrukció esetében a biztosítás úgy működik, hogy a biztosító illetve ellátásszervező partnere leszerződik egészségügyi intézményekkel vagy magánorvosokkal, amelyek vagy akik a szerződésben rögzített keretek között ellátják a biztosított betegeket, s az intézmény és a biztosítótársaság számol el egymással.
Az időpontfoglalás jellemzően egyszerűen – a telefonos call center mellett már egyre inkább online rendszeren keresztül is történik, a biztosítottat előre egyeztetett időpontban fogadják az egészségügyi ellátóhelyen. A szerződésnek – természetesen konkrét tartalomtól és szerződői, biztosítotti igényektől függően – része lehet éves szűrővizsgálat, diagnosztikai – és laborvizsgálatok, belgyógyászati, valamint további járóbeteg szakellátások, egynapos sebészet, vagy akár fekvőbeteg-ellátás is.
A munkáltatók és a munkavállalók egyre nagyobb részének fontos ezen védelem megléte, ami hozzájárulhat a betegségek gyorsabb diagnosztizálásához, kezeléséhez, így a gyorsabb gyógyuláshoz (rövidíti a munkából kiesett időt), erősítheti a munkavállalói lojalitást is.
Az egészségbiztosításért ma már nem jár teljeskörű adókedvezmény, de a bérjellegű juttatásokhoz képest jelentősen kedvezőbb adózású – a piac azonban így is stabil maradt, sőt folyamatosan növekszik. A friss statisztika ugyanakkor azt mutatja, hogy bár már nem ritka az üzleti egészségbiztosítás hazánkban, de továbbra sem tekinthető széles körben eléggé elterjedtnek. Évről-évre növekszik a magán egészségbiztosítással rendelkezők száma, ugyanakkor a lakosság jelentős része még nem rendelkezik ilyen védelemmel.
