Több okból is nehéz megmondani, hogy milyen mértékben nőttek pontosan Magyarországon a focistabérek 2010 és 2023 között. A 2010-es évek elején ugyanis még elég általános volt, hogy egy-egy csapatnál legfeljebb néhány tucat bejelentett alkalmazott volt, jelenleg azonban már a foglalkoztatottak átlagos száma is több mint száz ezeknél a cégeknél. A Fradinál és a Diósgyőrnél pedig kétszáznál is többen dolgoznak.
Valószínűnek tartják, hogy a béreknél is legalább tízszeres lehetett a gyarapodás, mint a bevételeknél. Különösen, hogy a labdarúgás adózási feltételei az elmúlt másfél évtizedben még tovább javultak.
Ezzel egyébként már nemzetközi összevetésben is kifejezetten jól keresnek a magyar élvonalban játszó labdarúgók. Az UEFA kimutatása szerint jelenleg ami közel duplája a csehországi, szerbiai vagy romániai szintnek, de magasabb a hazainál ugyancsak előrébb sorolt lengyel és horvát ligára jellemzőnél is. A régiós országok közül ebben a mutatóban is csak Ausztria előz minket, igaz, ők első ránézésre igencsak előttünk járnak.
De mint a portál kitér rá, az adózási különbségek miatt az osztrák liga előnye sem annyira nagy, sőt. Miután itthon a kormányzat jelentősen növelte a focisták kedvező adózásának értékhatárát (ekho), 2022 szeptemberétől pedig a munkáltatót terhelő kifizetést (munkáltatói ekho, 13%) is végleg eltörölte, így a csapatok összes (focistákhoz kapcsolódó) költségének nagyjából 80-85 százaléka a labdarúgók bankszámláján landolhat. Jelenleg ez átlagosan havi nettó 4,2–4,6 millió forint közötti összeget jelenthet.
Ausztriában ezzel szemben a futballisták a magas keresetük és a progresszív jövedelemadó miatt kifejezetten magas kulccsal adóznak, ráadásul munkáltatói terhek is vannak. Így,
