Szétdobni készül számos állami hivatalt és vállalatot a fővárosban a kormány: a következő években Zuglóba és a Kopaszi-gátra költözteti őket, még fel sem épült, ám összesen máris mintegy 620 milliárd forintba kerülő irodaházmonstrumokba. Ha az érintett intézményeknek történetesen szükségük lenne új főhadiszállásra – igazából nincs –, akkor kedvükre válogathatnának a piacon elérhető, jobbnál jobb lehetőségek közül, jóval olcsóbban.
Az idén ugyanis az irodák területének több mint a 13, jövőre pedig várhatóan a 15 százaléka lesz üres. A majdnem reptérnyi összeget azért kell mégis egy példátlan mutyisorozatban, a nagy állami nadrágszíjmeghúzás idején eltapsolni, mert enélkül a kormányzati kedvencek – Tiborcz István, Garancsi István, Balázs Attila vagy Hernádi Zsolt – nem extraprofittal jönnének ki a túlméretezett fővárosi építkezéseikből – olvasható a lapban.
Egy tavaly áprilisi szupertitkos, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által kiperelt szerződés szerint a Balázs érdekeltségében álló ZVK Development Kft. Bosnyák téri komplexumából 150 ezer négyzetméternyi irodaépületet 244 milliárd forintért vesz meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Szintén nem nyilvános egyezségek alapján hasonló történik a Tiborcz és Garancsi érdekeltségében lévő Dürer Befektetési Kft. által fejlesztett 40 ezer négyzetméternyi irodával, amelyért 120 milliárdot fizet az állam. A Tiborcz–Garancsi–Hernádi-trió Budapart nevű, Gyöngyös méretű kisvárosnyi építkezéséről leválasztott 160 ezer négyzetméternyi irodakomplexum átvétele pedig további 255 milliárdjukba fáj az adófizetőknek.
Az ominózus megaberuházások eleve nem piaci alapon indultak: a Dürer-kert mögött például nem volt marketingtevékenység, piaci tanácsadókat sem vontak be az előkészítésbe.
mivel a valódi piaci kockázatokhoz szokott fejlesztők a Covid óta jóval óvatosabban vágnak bele ekkora projektekbe.
A szokatlan folyamatot sajátos jogi konstrukcióval hajtják végre. A fejlesztő tulajdonában álló telkekre az értékük sokszorosát jegyzi be jelzálogjogként az állam az elkészült tervek és engedélyek fejében. Utóbbiakkal sok gond nincs, miután e beruházásokat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté minősítették, a Budapart pedig még rozsdaövezet is.
A Bosnyák tér és a Dürer-Park esetében az állam az általa teljesített előlegek arányában, folyamatosan terheli meg az ingatlanokat; az előbbinél eddig 90, az utóbbinál 80 milliárd forint erejéig. (A Dürer-irodaházakat 2024 tavaszán az OTP is megterhelte 12 milliárd forinttal, úgy tudni, valamiféle garanciaügylet miatt.) A Budapartnál viszont az egész jövőbeni értéket egyszerre jelenítette meg az Amarus nevű projektcég ingatlanján, miközben a friss beszámoló szerint 2023 végéig „csak” 50 milliárdnyi előleget fizetett ki.
A lap szerint világos a cél:
Balázs központi cége, a Bayer Construct 50 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki a jegybank kedvezményes akciójában, a Budapart fő beruházója, a Kopaszi Gát Zrt. pedig majdnem 35 milliárdnyit, amiből például az állami Eximbank hitelét válthatta ki.
A Dürer-projektben közvetve eddig is érdekelt volt az állam, a fejlesztő cég egyik háttértulajdonosába, a Tiborczhoz köthető Főnix Magántőkealapba ugyanis 50 milliárd forintnyi krízispénzt pumpált az állami MFB Bank, amelynek így – 2023-as beszámolója szerint – 70 százaléknyi befolyása van benne.
