A szállodák és éttermek jövedelmezősége csökkent, az áremelések nagy átlagban nem tudták követni a költségnövekedést, amit a szektornak egyelőre el kell fogadnia, vagy az áremelésen túli módszerekkel kell növelnie az árbevételt – nyilatkozta korábban a portálnak Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
Kérdés, hogy lesz-e komoly áremelkedés az idén, hiszen egyelőre az előszezon árakat látunk az éttermekben, büfékben. Molnár Dániel a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint azonban az energiaköltségek mostanra csökkentek, tehát a tavalyi évhez képest költségoldalról jobb helyzetben vannak a vendéglátósok, szállodák.
– állítja az elemző.
Mivel az infláció a korábbi években rontotta a magyar háztartások jövedelmi helyzetét, ez alapvetően negatívan befolyásolta a fogyasztói bizalmat. Ahogy javult a helyzet, vagy nőtt a jövedelem reálértéke, az nem azonnal csapódott le a fogyasztásban. Az embereknek tehát jellemzően több pénzük van, de nem költik el, hiszen korábban megégették magukat, inkább óvatosak és kivárják
A Balatonnál alapvetően meghatározzák már április-május környékén az árakat, és utána már nem nagyon változtatnak rajta. Esetleg ha a kereslet úgy alakul, ha hirtelen felfut, akkor előfordulhat, de nem jellemző. A szállodai szobák árazását a foglalások is befolyásolják, de ez is sokat változott a Covid miatti bizonytalan nyitások, zárások óta.
Úgy látja, korábban az volt jellemző, hogy a vendégek jó előre lefoglalták, már akár áprilisban-májusban kitalálták, hogy július végén nyaralni mennek, most inkább az utolsó pillanatra hagyják a döntést. Ez a paci szereplők szempontjából kedvezőtlen, mert nem tudnak előre tervezni, az árakat viszont lent tartja.
Hozzátette: a magyar turisták egy jelentős része inkább külföldre megy, mert adott esetben, olcsóbban kijöhet a nyaralás. Egy balatoni szállásnak már nincs meg feltétlenül az árelőnye egy horvátországi vagy akár egy észak-olaszországi szállodai szobával vagy apartmannal szemben,
