Sokan panaszkodnak, hogy az utóbbi időben nem vagy alig kaptak fizetésemelést, vagy annak mértéke messze elmaradt a vágtató tavalyi (17,6 százalékos), illetve tavaly előtti (14,5 százalékos) inflációtól. Néhány százalékos éves béremelések mellett két évre már akár 20 százalék feletti is lehet a reálbércsökkenés.
A Központi Statisztikai Hivatal kereseti statisztikája alapján 2022-ben a nettó átlagkereset átlagban 18,2 százalékkal haladta meg az előző évit, a reálkeresetek pedig átlagban 2,6 százalékkal növekedtek. 2023-ban a nettó keresetek már az infláció alatt nőttek átlagban, 14,2 százalékkal, és így a reálkeresetek átlagosan 2,9 százalékkal csökkentek az előző évhez képest.
Mi van az átlag mögött? A dolgozók mekkora részét sújthatta a reálbércsökkenés? Válaszokat a KSH keresetváltozásokat mutató új, kísérleti, 2020-2023-at felölelő statisztikájában találunk, és ebből meglehetősen borús kép rajzolódik ki. Az adatokból az látszik, hogy mind a négy évben voltak dolgozók – nem is kevesen –, akiknél csökkent a kereset reálértéke. De amíg 2020-ban és 2022-ben a dolgozók 33 százalékának csökkenet a vásárlóereje, 2021-ben pedig kis híján 45 százalékuk, addig
A nettó keresetek változása alapján (az adókedvezmények figyelembe vétele nélkül) azt láthatjuk, nem elhanyagolható számban voltak azok, akiknek még csökkent is a fizetésük.
- 2020-ban 3,3 százalékos éves infláció mellett az emberek 22,7 százalékának csökkent a fizetése (megjegyzendő, hogy ekkoriban több cég is csökkentette a béreket a Covid-járvány miatt bevezetett leállások okán),
- 2021-ben 5,1 infláció mellett 11,6 százalék tapasztalhatta, hogy az előző évinél kevesebbel kell, hogy beérje,
- 2022-ben a 14,5 százalékos infláció árnyékában 8,5 százaléknak zsugorodott a bére,
- 2023-ban viszont, amikor 17,6 százalékos éves inflációt mértek, a dolgozók 10,9 százalékának csökkent a nettó keresete.
Azon 61,8 százaléknyi dolgozó körében, akiknél csökkent a reálbér, súlyozva átlagban 13 százalék körül volt a nettó kereset reálértékének csökkenése – számolta a GKI vezérigazgatója, Molnár László lapunknak. Az RTL Híradóban úgy fogalmaztak, hogy a GKI szerint átlagosan két és fél évbe telhet, mire visszanyerik a vásárlóerejüket. A 24.hu kérdésére Molnár kifejtette, ez akkor igaz, ha az idén és jövőre is kapnak akkora emelést, hogy 5 százalék körüli reálkereset-növekedést érjenek el. Korántsem biztos azonban, hogy ez be is következik, pláne, hogy minden dolgozónál.
Molnár László megemlítette, hogy a KSH kereseti statisztikája csak 3,2 millió dolgozó adataiból készül (ez alapján majdnem 2 millióan tapasztaltak meg reálbércsökkentést), miközben a foglalkoztatotti statisztika alapján 4,7 millió foglalkoztatott van. Ez azt jelenti, hogy
A havi kereseti statisztikában benne vannak a 8 órában, rendszeresen dolgozók, de nincsenek benne a részmunkaidősök, az alkalmi munkások és az önfoglalkoztatók (főállású egyéni vállalkozók) sem. A teljes foglalkoztatotti körre vonatkozó adatok minden évben egyszer jelennek meg, összevontan, a nemzeti számlákban – a munkajövedelem kategóriában mindenkit beszámítanak, valamint nemcsak a béreket, hanem minden egyéb más jövedelmet is. A GKI vezérigazgatója lapunknak azt mondta, az elmúlt tíz év tapasztalata, hogy a két statisztika nagyon szétnyílt egymáshoz képest – sokkal magasabbnak mutatja a KSH kereseti statisztikája a növekedést, mint amennyi a teljes kört érintő munkajövedelem-statisztikából kiolvasható. Már lassan kétszeres az eltérés a növekedésnél. Ha például a kereseti statisztika 5 százalék körüli reálkereset-növekedést mutatott, akkor az inkább lehetett 2,5 százalékos. Ha ebből indulunk ki, akkor a teljes körre vetítve lehet, hogy inkább öt év kellhet ahhoz, hogy a reálkeresetek utolérjék magukat.
Molnár László szerint a reálértékcsökkenéssel érintett dolgozói körben lehetnek, akik multinál dolgoznak – náluk korábban jellemzően inflációkövető béremelés volt, de tavaly már nem, és valószínűleg idén sem. Érintettek lehetnek a szolgáltatásban dolgozók, például azokban a szektorokban, amelyek ki vannak szolgáltatva a piacnak, a vásárlóerőnek, emiatt nincs elég nyereség a cégeknél, és nem tudnak bért emelni.
És ahol a tavalyi 17,6 százalékos infláció mellett nem sikerült csak pár százalékos béremelést kiharcolni, ott nem valószínű, hogy az idén sikerülhet infláció feletti béremelést elérni, főleg nem 5 százalék felettit – borítékolta. Azt is látni a havi kereseti statisztikákból, hogy mérséklődik a kereset nominális emelkedése, az inflációnál pedig növekedésre lehet számítani.
