Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter jegyzi Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról címmel benyújtott klasszikus salátatörvényt. A javaslat egyebek mellett módosítaná a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt, bevezetné az alapvető jelentőségű vállalkozások fogalmát.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) olyan új jogosítványokat kapna, amelyek ellen minden erejével tiltakozna a hatóság egykori elnöke. Nagy Zoltán a HVG-nek azt mondja, a kormány állításával ellentétben, hasonló versenytörvény nincs máshol. A németek azt valóban meghatározzák, mi alapján minősítenek egy céget kiemelkedő jelentőségűnek, de ott a hatóság csak a verseny korlátozását tilthatja meg, nem függesztheti fel a tulajdonosok szavazati jogát, kötelezheti őket akár cégük értékesítésére is. A kritériumok, amelyeket a besorolásnál mérlegelnek, fedik a német törvény passzusait, de a tulajdon szabadságának korlátozására a német versenyjog nem ad felhatalmazást, tette hozzá.
A GVH volt elnöke szerint sántít a hivatkozás a magyar hitelintézeti törvényre is, hiszen az a betéteseket védi a bankokkal szemben, vészhelyzetben. Ezt most zavaros módon terjesztenék ki megbecsülhetetlen számú cégre. Nagy Zoltán úgy látja, a kormány így a versenyhatóság háta mögé bújhat, ha az EU elmarasztalná a beavatkozást a tulajdonviszonyokba.
Ez teljesen aláásná a jogbiztonságot, ilyen tartalmú törvény Magyarországon 1990 óta nem született.
A GVH volt elnöke elutasítja azt is, hogy a versenyfelügyeleti határozat elleni közigazgatási perben is biztosítani kell a versenyjog hatékony érvényesülését. Szerinte ez szűkíti a kúriai bírák mérlegelési jogait.
De a cégek figyelmét is felhívja, hogy hiába fordulnak a bírósághoz, mert annak is a versenytanács döntéseit követve kell az esetet megítélnie. Vagyis a fellebbezés felesleges pénzkidobás.
Nagy Zoltán úgy látja, a magyar gazdaságban régóta nincs verseny, a kormány szinte az összes komoly iparágba beavatkozott, a cégek sikerei nem a piacon dőlnek el, hanem az állami elosztási rendszerben, ahol nem egyenlőek a feltételek. Szerinte a tervezett tulajdonkorlátozó passzusok nemhogy az európaiba, a magyar jogrendbe sem illeszthetőek be, ha az Országgyűlés ezeket így fogadná el, Sulyok Tamás államfő biztos megkérdőjelezné, az Alkotmánybíróságnak el kellene meszelnie, ha pedig idehaza mégsem kapna védelmet a tulajdon biztonsága,
az uniós jogrendszer még mindig garantálja a magyarországi vállalkozások működési szabadságát.
