Mint ismert, március 28-tól a webáruházaknak biztosítaniuk kell a postai kikézbesítés lehetőségét. De vajon minden webshopra vonatkozik-e ez az előírás?
Minden webáruházra vonatkozhat
Jelen tudásunk szerint minden magyar webáruházra vonatkozik a rendeletmódosítás – írta megkeresésünkre a webáruházak érdekképviseletét ellátó Ecommerce Hungary alelnöke, Zabari István. A rendeletmódosítás így szól:
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti távollévők között kötött szerződés alapján értékesített áru kézbesítése érdekében az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatás igénybevételének lehetőségét a kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozás a honlapján biztosítja, feltéve, hogy az értékesített áru postai szolgáltatási szerződés keretében történő kézbesítését az egyetemes postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben lehetővé teszi.
A bonyolult megfogalmazásból az Ecommerce Hungarynél azt hámozták ki, hogy a kivételt a „Postai szolgáltatásokból kizárt és feltételesen szállítható veszélyes áruk” című dokumentum tartalmazza, ami elsősorban robbanékony eszközöket és akkumulátoros termékeket sorol fel. Ilyenformán jelenlegi információik szerint
- azoknak a magyar kereskedőknek is biztosítaniuk kell a vásárlóik számára az egyetemes postai vagy az üzleti MPL-szolgáltatást, akik egyébként semmilyen futárszolgálatot nem vesznek igénybe, mert saját teherautóval szállítanak.
Rengeteg ilyen kisebb-nagyobb e-kereskedő van, gondoljunk csak az egyik legismertebb drogéria-üzletlánc webshopjára és annak Pest vármegyei, óraműpontos, saját autós kiszállítására. – írták.
Kérdeztük, vajon az élelmiszer-kereskedelmi webshopokra is vonatkozik-e az új előírás, de azt mondták, ezt pillanatnyilag nem tudják megmondani, mert De nem tartják kizártnak, hogy megtalálható valamelyik postai szerződési feltételben az élelmiszerek kizárása. Ezzel kapcsolatban az Ecommerce Hungary állásfoglalást kér majd a postától.
Székely Gergely, webáruházakat képviselő ügyvéd úgy értelmezi, hogy
Versenyhátrányt okoz a magyar webshopoknak
A rendeletmódosítás alapján az is kérdés lehet, hogy kizárólag a magyar webshopokra vonatkozik-e a postai kézbesítés kötelező felkínálása, vagy minden olyan webshopra (vagyis külföldiekre is), amelyek Magyarországon értékesítenek. Minden „a távollévők között kötött szerződés alapján értékesített áru kézbesítésére” vonatkozik a jogszabály, de annak végrehajtatása az Ecommerce Hungary szerint csak a magyar webáruház-tulajdonosokat fogja terhelni. Székely Gergely úgy véli, a külföldi webáruházakra, piacterekre nem vonatkozik a postai kézbesítés felkínálásának lehetősége. Pedig a magyar piacon nagyon komoly külföldi szereplők vannak, és a hazai webáruházaknak már elsősorban velük kell versenyezniük. Véleménye szerint Ez nagyon rosszkor jön, hiszen a Temu világszintű rohama amúgy is fenyegeti a magyar webáruházakat. A Temun kívül a már magyar piacon lévő cseh, szlovák, lengyel, német webáruházakra, piacterekre (például ecipo.hu, aboutyou.hu) sem vonatkozik ez a szabályozás szerinte, hiszen a külföldi webshopok nem belföldi csomagmegoldásokat használnak.
Neki regionális (cseh és lengyel, szlovák) ügyfelei vannak, a hírek hozzájuk is elérnek, de egyelőre
Így is letarolják a külföldiek a magyar piacot
A külföldi webáruházak kapcsán az Ecommerce Hungary is megemlítette azt a magyar e-kereskedelmet egyre versenyképtelenebbé tevő általános problémát, amit az ügyvéd is – a jövőben szeretnék ezt a jogalkotóval átbeszélni. Álláspontjuk, hogy minden szereplőnek tisztábban kell látnia ezt a világot, hogy a magyar nemzetgazdaságot segítő törvények szülessenek, melyben partnerek szeretnének lenni.
Azt kell látni szerintük, hogyha például egy vendéglátóegységekre vonatkozó, gazdaságfehérítést szolgáló törvény születik, az minden résztvevőre vonatkozni fog, ahol a magyar fogyasztó elkölti a pénzét. Ilyenformán egy szigorúbb szabályozás ugyan nehezítheti minden becsületes szereplő munkáját, de azáltal, hogy kiszűri a csalókat, a nemzetgazdasági érdekeken túl az adott szakma sikerét is segítheti. A magyar webáruház-tulajdonosok már a legkisebb mértékben sem egymással harcolnak, hanem – a fogyasztó számára magyar nyelvű, időnként magyarnak tűnő, de a magyar jogszabályokra fittyet hányó – külföldi szereplőkkel, amelyek jelen állás szerint a magyar webáruházi csomagok egyre nagyobb részét, egyes becslések szerint több mint 50 százalékát adják.
Például az elmúlt hónapokban berobbant távolkeleti webáruházban egy 64 Gb-os pendrive áfával 1860 forint, miközben egy ilyen, magyar kereskedő által árult termékre csak az Artisjus magáncélú másolásokra megállapított üres hang- és képhordozói jogdíja 2417 forint. Ha ezt a kereskedő befizeti és érvényesít az árban (+áfa), akkor ezt is ki kell fizettetnie a fogyasztóval, vagyis nem kérhet ennél kevesebbet. Nem nehéz kitalálni, hogy a külföldi szereplő vajon befizette-e ezt a jogszabályban előírt díjat – jegyezték meg.
Hozzátették, mint mindig, most is a párbeszéd hívei. Nem látják jelenleg tisztán a jogalkotó célját. Ha látnák, és lehetőségük nyílna rá, szívesen segítenének, de meggyőződésük, hogy a magyar e-kereskedők évek óta növekvő versenyhátrányának csökkentése céljából vagy amelyik segíti a magyar e-kereskedőket, és akár egyben támogatja a nemzetgazdaságot.
Felvetették, hogyha a jogszabály célja a vidéki kisposták életben tartása, örömmel támogatják szakmailag. Évek óta növekvő e-kereskedelmi tétel a csomagolás. Ha a Magyar Posta bevezetne egy csomagolásmentes országos átvételi hálózatot a postákon úgy, hogy a posta és a webáruházak között körforgásos rendszerben például plombálható műanyag ládákat biztosítana a magyar webshopoknak, amit a postai dolgozó nyitna fel, és az abban lévő árut átadná a vevőknek, az szerintük óriási előny lenne mindkét fél részére, ráadásul a fenntarthatóságot is segítené. Hiszen a webshopnak nem kellene csomagonként több száz forintot dobozra, térkitöltőre költenie, és az így keletkezett nyereség valamilyen arányban szétosztható lenne a posta és a webáruházak között – vetették fel.
A posta úgy érzi, felkészültek
„A Magyar Posta/MPL a belföldön kézbesített, online kereskedelmi küldemény volumen alapján 2023-ban és 2022-ben is a 2. pozíciót foglalta el a csomagpiacon” – írta az állami szereplő a megkeresésünkre. Viszont az egzakt piaci részesedés arányát nem árulták el, mondván, az üzleti titok, a vállalat stratégiai érdekei, valamint az erős piaci versenyhelyzet miatt nem nyilvános. A társaság 2023 végére 550-re emelte az elérhető csomagautomaták számát, ami nagyságrendileg 41 ezer rekeszt jelen. Az idénre 100 új csomagautomatát terveznek. Célzottan oda telepítik a boxokat, ahol az az ügyfeleknek a legpraktikusabb – bevásárlóközpontokba, tömegközlekedési csomópontokra, benzinkutakhoz és pénzintézetek közelébe, általában kültérre, hogy a nap 24 órájában hozzáférjenek a csomagjaikhoz. Emellett országszerte a mintegy 2200 postán kívül 253 ponton – Mol-benzinkutakon, Coop-üzletekben és Média Markt áruházakban – is átvehetők a küldemények.
A kormányrendelet kapcsán Úgy érzik, logisztikai hálózatuk felkészült. A koronavírus-járvány óta egyre intenzívebb e-kereskedelem generálta, folyamatosan növekedő csomagforgalmat is kezelni tudják, ennek érdekében fejlesztik, automatizálják és digitalizálják a folyamataikat, szolgáltatásaikat, hogy ügyfeleik számára gyors, rugalmas, 21. századi szolgáltatást nyújtsanak – tették hozzá.
A GVH lehet, hogy vizsgálja majd
Írtunk a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) is, jelezve, hogy szerintünk a postai kézbesítés felkínálásának előírása durva beavatkozás a piaci viszonyokba. A mi olvasatunkban gyakorlatilag rákényszerítik (kötelezővé teszik) az összes olyan magyarországi (vagy Magyarországon szolgáltató) webshop számára, hogy a postai kézbesítést/kiszállítást (esetleg boxba szállítást) is felkínálják, amelyeknek eddig nem szolgáltatott a posta. Ezzel pedig a postát jelentős piachoz juttatják, versenyelőnyt biztosítanak nekik, míg a többi szereplőt versenyhátrányba hozzák.
Kérdeztük, a GVH szerint rendben van-e ez a rendelkezés. Firtattuk, hogy a versenyhivatal szerint nem beavatkozás-e az intézkedés a piaci viszonyokba, nincs-e szó államilag támogatott piacszerzésről.
A GVH felvetéseinkre mindössze annyit írt, hogy az Alkotmánybíróság több évtizedes joggyakorlata szerint a gazdaságpolitika alakítása a mindenkori kormány hatásköre. Hozzátették, A GVH ezután – amennyiben indokolt – megteszi a hatáskörébe tartozó szükséges intézkedéseket. Ha ezt lefordítjuk, akkor ezek szerint nem csak a webáruházak érdekképviseletét ellátó Ecommerce Hungaryval nem egyeztettek előzetesen a tervezett intézkedésről, hanem a verseny tisztaságát szavatolni hivatott GVH-val sem.
