Gazdaság

Jelentős fordulat jön a békéltetésben

MTI / Hegedüs Róbert
A Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közös ellenőrzése a Kőbányai úti GANZ-MÁVAG piacon 2023. szeptember 22-én.
MTI / Hegedüs Róbert
A Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közös ellenőrzése a Kőbányai úti GANZ-MÁVAG piacon 2023. szeptember 22-én.

A bírósági ítéletekkel egyező erejű döntéseket is hozhatnak a békéltető testületek 2024. január 1-jétől – közölte a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint a fogyasztóvédelmi törvény 2024. január 1-jén hatályba lépő módosításai jelentősen átalakítják az alternatív vitarendezési fórumok szervezeti és működési kereteit.

A továbbra is ingyenes és gyors eljárást lefolytató békéltető testületeket érintő legfontosabb változás, hogy akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hoz a testület, ha a fogyasztó kérelme megalapozott, és az ügytárgy értéke 200 ezer forint alatti.

Ez azért jelentős, mert korábban csak akkor kerülhetett sor bírósági úton is végrehajtható határozat meghozatalára,

  • ha a felek egyezséget kötöttek,
  • a vállalkozás alávetési nyilatkozatot tett,
  • vagy magára nézve a döntést kötelezőnek ismerte el.

Utóbbi két eset meglehetősen ritka volt, így – ha nem született egyezség – csak bírósági úton ki nem kényszeríthető ajánlást tehettek a békéltető testületek.

A módosítás értelmében viszont, ha a vállalkozás nem tesz eleget a kötelezésnek, bírósági úton a döntés kikényszeríthető, végrehajtható, azaz a bírósági ítéletekkel egyező erejű döntésről van szó. Fontos, hogy ezek a békéltető testületi döntések is megtámadhatók bírósági úton, például, ha a határozat tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

Arra is kitértek, hogy a módosítás miatt január 1-jétől régiós szinten működnek tovább az alternatív vitarendezési fórumok. Azonban a fogyasztók továbbra is kérhetnek személyes meghallgatást a nem régióközpont vármegyeszékhelyeken, valamint a vármegyeszékhelynek nem minősülő megyei jogú városokban is. Ezáltal a korábbi 20 helyett már 27 helyen kerülhet sor békéltető testületi meghallgatásra.

Főszabályként az online meghallgatás intézményét vezeti be a törvénymódosítás, ami a felek számára jelentős idő-, energia- és költségkímélést jelent. Jelezték ugyanakkor, hogyha a fogyasztó szeretné, akkor kezdeményezheti személyes meghallgatás lebonyolítását is.

Kiemelték a békéltető testületek működésének szakmaiságát közvetlenül érintő módosítást is, amely kötelező képzést és alapvizsgát ír elő a testületi elnökök és tagok számára, a megbízatásuktól számított egy éven belül. A képzés és a vizsga célja a békéltető testületek egységes joggyakorlatának kialakítása a szakmai irányító minisztérium iránymutatása alapján – ismertette a szövetség, amely a békéltető testületek 1999. évi megalakításától kezdődően aktív szerepet játszott a testületek működésében, ismertségük növelésében.

A FEOSZ úgy véli, hogy a 2024. január 1-jétől hatályos módosítások elősegítik mind a fogyasztói jogok érvényesítését, mind az egységes jogalkalmazás biztosítását, ezáltal pedig a magyar fogyasztóvédelem erősítését. (MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik