Gazdaság

Nehézkes lehet a bankszámlanyitás egyes cégeknek

Adrián Zoltán / 24.hu
Adrián Zoltán / 24.hu

Cégvezetőtől kaptunk arról szóló panaszt a közelmúltban, hogy amikor bankot akart váltani, nem akartak céges számlát nyitni neki a kiszemelt pénzintézetnél. Arra hivatkoztak, hogy egy MNB-s belső körlevélben a bankokat arra kérik, hogy a székhelyszolgáltatónál bejelentett cégeknek ne nyissanak számlát. Azt is mondta, úgy tudja, hogy azoknak a meglévő számlájával nem problémáznak, akik székhelyszolgáltatós címre vannak bejelentve, és már van számlájuk, hanem csak az új bankszámla nyitása lehet problémás.

Megkérdeztük az MNB-t, létezik-e az emlegetett körlevél, és ha igen, mit tartalmaz. Arról is érdeklődtünk, hogy a régi számlák maradhatnak-e, és ha igen, miért.

A Magyar Nemzeti Bank azt válaszolta lapunknak, hogy az MNB nem kommunikált vagy hozott olyan szabályozási döntést, amely megtiltotta volna a bankoknak, hogy székhelyszolgáltatóhoz bejelentett cégeknek nyissanak számlát.Ugyanakkor a 2020-tól erősödő pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozási kockázatok csökkentése érdekében ajánlást tett.

Az MNB a bankok számára kiadott, vizsgálatokat lezáró határozataiban, illetve a szektor szereplői számára megfogalmazott figyelmeztető leveleiben és körlevelében felhívta a bankok figyelmét a jelenségben rejlő kockázatokra. Különösen arra, hogy több kockázati tényező (közte a számlanyitó társaság kapcsán székhelyszolgáltató igénybevétele) együttes jelentkezése esetén fordítsanak fokozott figyelmet az esetleges pénzmosási kockázatok kiszűrésére.

Az MNB azt is kifejtette, milyen kockázatokra kell gondolni. Együttes kockázat lehet például, ha

  • a számlanyitó cég székhelyszolgáltatót vesz igénybe, ha
  • a cégalapítást követően forintszámla mellett devizaszámlát is nyit  (holott tevékenységi köre miatt ez nem lenne indokolt), ha
  • számlaforgalmából hiányoznak a belföldi, racionális gazdasági tevékenyégre utaló tranzakciók (közüzemi díjbefizetések, munkabér-kifizetések, közteher-befizetések, vagy nincsenek belföldi ügyletei), vagy ha
  • első beérkező utalásai külföldi számlákról érkeznek.

Ha mindezek együtt jelennek meg, az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha az adott bank az ezzel kapcsolatos ügyletek – vagyis a beérkező pénzekkel kapcsolatos tranzakciók – szűrését valós időben végzi és a csalásgyanús tételek teljesítése előtt felfüggesztést kezdeményez a (Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belül működő) pénzügyi információs egység (NAV FIU) felé. A továbbiakban minden hitelintézetnek kiküldött vezetői körlevél az említetteken túl további azonosított és figyelembe veendő pénzmosási kockázatokat is felsorol.

Az MNB szerint egyöntetűen arra mutatnak, hogy 2020-tól megszaporodtak a székhelyszolgáltatókhoz bejegyzett cégeken keresztüli csalási és pénzmosási ügyletek. Ebből kifolyólag az MNB azt mondja, hogy a székhelyszolgáltatás igénybevételét a szolgáltatók belső kockázatértékelése során kockázatnövelő tényezőként – de nem az ügyfélkapcsolat létesítésének kizárásaként –  szükséges figyelembe venni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik