A tartós béke, a konfliktusok és súrlódások nélküli világ egy illúzió, és súlyos árat fizetünk azért, hogy az örök béke színes Csipkerózsika-álmába ringattuk magunkat Európában
– egyebek mellett erről is beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Világgazdaságnak adott interjújában.
A honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban kijelentette, „Magyarország azonban a miniszterelnök vezetésével idejében felébredt a hosszúra nyúlt, pihe-puha álomból, és elkezdtünk erőt gyűjteni ahhoz, hogy békében és nyugalomban élhessünk, és egy békés és rendezett országot hagyjunk örökül gyermekeinkre és unokáinkra.”
Ami az orosz–ukrán és az izraeli háború kifutását illeti, a tárcavezető szerint egyik konfliktus sem fog holnapra megoldódni. Úgy véli, az igazi kérdés, hogy milyen hatással lesznek ezek a háborúk a fennálló rendre és benne Európára. Egy elhúzódó háború romboló hatást gyakorol Európa biztonságára és stabilitására, jelentette ki, hozzátéve, hogy ez különösen az ukrajnai háborúra igaz. Minél tovább tart, annál nagyobb az eszkaláció esélye, és annál tovább nőnek a már így is hatalmas emberi és anyagi áldozatok.
A magyar kormány szilárdan kitart az orosz–ukrán háború kezdete óta képviselt álláspontja mellett, csak az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások haladéktalan megindítása jelenthet kiutat a milliók életét tönkretevő konfliktusból. Az izraeli konfliktusnak a gyújtópontja viszont nem egy államok közötti háború, mert ami Izraelben történt, az a civilizációnk ellen elkövetett, barbár bestializmus
– mondta.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt arról is, a csádi katonai missziót a „déli kihívásokkal” szembeni fellépés, az illegális migráció, a nemzetközi terrorizmus és a határokon átnyúló bűnöző- és csempészhálózatok tevékenységéből eredő kockázatok feltartóztatása indokolja. Közölte, jövő év tavaszától legfeljebb kétszáz magyar katona fog szolgálni a száhelbeli országban, ami egy komplex, azaz humanitárius-diplomáciai elemekre is épülő kapcsolatépítést egészít majd ki védelmi-katonai oldalról. Ennek a komplex jelenlétnek a fokozatos felépítése már korábban, tavasz előtt elindul, így a csádi magyar katonai telepítés hivatalos indítása már ez év végén tervezett.
A honvédelmi miniszter szerint az az ország képes az önvédelemre, amely saját hadiipari kapacitásokkal rendelkezik. Ezért invitálták Zalaegerszegre a Rheinmetallt a Lynx páncélozott jármű gyártására, így indították újra a kézifegyvergyártást Kiskunfélegyházán, és ezért indult el – szintén a Rheinmetall-lal – a várpalotai közepes és nagy kaliberű lőszer- és robbanóanyaggyár építése. Nemrég írtak alá szándéknyilatkozatot a nagy múltú, olasz Beretta vállalattal a kis kaliberű lőszerek gyártásának bővítéséről, de együttműködnek a részben izraeli tulajdonú DND-vel is.
A védelmi ipar ma már a magyar gazdaság motorjának új hengere. Az újonnan létrehozott gyárak, üzemek fokozatosan kapcsolódnak be a vérkeringésbe. A Lynx gyár már megkezdte termelését, jövőre a várpalotai üzem első üteme indul el. Gondoskodunk a szakemberképzésről is. Csongrádon a DIANA Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium erre egy kiváló példa, itt nagyon sok elhivatott és lelkes fiatal tanul, akik majd reményeink szerint a közeljövő magyar hadiiparának avatott, „értő kezei” lesznek
– közölte.
A tárcavezető elismételte, Magyarország támogatjak Svédország NATO-tagságát. „Az ügy az Országgyűlés előtt van, a képviselőkön múlik, mikor születik döntés.”
Kiemelte azt is, tempó-, stílus- és korszakváltás folyik a magyar haderőnél, ebből kifolyólag evidens, hogy prioritásként tekintenek a megfelelően felkészített, képzett, szakképzett, kiképzett utánpótlás biztosítására, „mert olyan magyar haderő épül, amelyet komolyan kell vennie mindenkinek. (…) Ami a számokat illeti, a várakozásainkat felülmúló számban jelentkeznek a fiatalok, legutóbb csak szeptemberben mintegy 500 elkötelezett hazafival bővültünk. Újabb kampányt indítunk, ez alkalommal a tatai dandárhoz, az új magyar tüzérséghez várjuk a fiatalokat.”
A sorkatonasággal kapcsolatban némileg kitérő választ adott. Mint fogalmazott, a harcászati kiképzésen továbbra is csak a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és tartalékos állományának tagjai vehetnek részt. A Magyar Honvédséghez való csatlakozás önkéntes.
Azt azonban érzékelnünk kell, hogy a társadalom a liberális kormányok alatt egyre inkább eltávolodott a honvédelemhez kapcsolódó feladatoktól, a honvédelem, a hazafiasság fogalmától. Egy félreértelmezett nemzetköziség jegyében lebeszélték az embereket a hazafiságról, mondván, majd a nagyok vagy a NATO megvédenek bennünket. Holott minden nép csak annyiban védett, amennyire önmagát képes megvédeni. Szerintünk hazánk védelme az egyik legnemesebb feladat, nem beszélve arról, hogy katonanemzet vagyunk, tisztában kell lennünk történelmi örökségünkkel és erényeinkkel éppúgy, mint az előttünk álló kihívásokkal
– fogalmazott.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf végezetül elmondta, ha 2030-ban ránéz a magyar honvédségre, high-tech haditechnikával ellátott, jól felkészült, elkötelezett állományt szeretne látni.
