Valóban politikai, csak éppen nem párt-, hanem szociálpolitikai oka van annak, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelési megállapodást – reagált Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke közleményben a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton sajtóban megjelent állítására. Nagy Márton, illetve a minisztérium MTI-s közleményében ez állt:
a miniszter sajnálattal vette tudomásul, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség – nyilvánvalóan politikai okokból – a munkavállalók érdekeit figyelmen kívül hagyva hátráltatni próbálta a megegyezést és végül a megállapodást sem írta alá.
A megjegyzés kapcsán Zlati Róbert emlékeztetett, a szövetség már hetekkel ezelőtt leszögezte, és emellett végig ki is tartott: Zlati Róbert hozzátette, a béremelést a szövetség tartózkodása ellenére mindenki meg fogja kapni már december elsejétől.
A MASZSZ a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésein már hetekkel ezelőtt jelezte, kevésnek tartja a többi résztvevő által javasolt 10 százalékos garantált bérminimum emelést. A szövetség végig kitartott a 15 százalékos javaslata mellett – emlékeztetett Zlati Róbert. A szövetség elnöke leszögezte: Így van ez akkor is, ha Nagy Márton a VKF mai egyeztetése után teljesen meglepően azt állította a sajtóban, hogy a szövetség politikai – feltételezhetően pártpolitikai – okból „akadályozta” a tárgyalásokat.
Nem akadályoztuk, csak kitartottunk a garantált bérminimumért dolgozó legszélesebb munkavállalói réteg érdekei mellett
– szögezte le Zlati Róbert. Az év egészére 17,5–17,7 százalékos az inflációs előrejelzés, ám a garantált bérminimumot keresők vásárlói kosarában éppen a legnagyobb tétel, az élelmiszer drágult mindennél jobban – érvelt az elnök. Nekik a 10 százalékos decemberi emelés nem jelent érezhető életszínvonal-emelkedést. Pedig jóval többen vannak, mint a minimálbérért dolgozók, akik most 15 százalékos emelést fognak kapni – tette hozzá.
A szakszervezeti szerint a minimálbér és a bérminimum közötti különbség csökkenését, illetve azt a kormányzati elképzelést, miszerint a két tételt 4 év alatt össze kell olvasztani és az országos bérminimumot felváltani egy ágazati bértarifarendszerrel, csak akkor lehetne elfogadni, ha a megállapodásban a kormány garanciát vállalna az ágazati bértarifarendszer létrejöttét ösztönző konkrét intézkedésekre – jogszabály-módosításra, az ágazati párbeszéd megerősítésére, a megállapodásokat elősegítő ösztönzőkre is.
