A Politico beszámolója szerint Kadri Simon határozott felhívásában arról beszélt: Magyarországon is tudják, hogy e tevékenység (azaz az orosz energia vásárlásával) lehetőséget teremtenek Oroszország számára, hogy manipulálják a piacot, és hogy Magyarországnak sem érdeke, hogy fenntartsa ezt a függőséget – idézi a 444.hu.
A Gazprom orosz gázóriás októberben jelentette be, hogy növelni fogja a Magyarországra érkező földgáz-szállítmányok mértékét. Erre azután került sor, hogy Orbán Viktor Pekingben tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. Ezzel kapcsolatban Simon elmondta, hogy
A legutóbbi találkozó a második alkalom volt, amikor Budapest és Moszkva további földgáz-vásárlásról egyezett meg az Ukrajna ellen indított totális orosz háború kezdete óta.
Ugyan a magyar kormány előszeretettel hivatkozik arra, hogy az orosz földgázt nem lehet leváltani, és ezért ők nem politikai, hanem gazdasági kérdésként tekintenek erre, a Politico is emlékeztet rá, hogy a környező országok közül többen, így Szlovákia és Bulgária is komoly lépéseket tettek már azért, hogy 2027-ig kivezessék az orosz gázt a piacukról.
Simon szerint az összes tagállam felé, amely például orosz technológiát használ az atomenergetikában, azzal a kéréssel fordultak, hogy készítsenek terveket a diverzifikációról. De az EU-biztos szerint sajnálatos, hogy közben Budapest a Paks II építésére készül, amihez orosz támogatást és nukleáris fűtőanyagot használnának fel, és
A Politico megjegyzi, hogy az EU jelenleg a 12. szankciós csomagon dolgozik, de ebben várhatóan nem lesz érdemi szigorítás az orosz földgáz vásárlásával kapcsolatban, ám Simons szerint abban a pillanatban, ahogy Magyarországgal együtt egyhangú támogatása lesz ennek az EU-ban, akkor ez lesz a közös álláspontjuk.
A biztos szavait kommentálva, a portfolio.hu-n megjegyezték: Magyarország, amely az EU leginkább a külső energiaszállításoktól függő országai közé tartozik – különösen a földgáz- és kőolajimport esetében –, jelentős geopolitikai kihívásokkal néz szembe, mivel energiájának több mint 50 százalékát Oroszországból szerzi be. A konfliktus előtt a kőolaj- és földgázimport több mint 90 százaléka Oroszországból származott – írta legutóbbi elemzésében a Friedrich-Ebert Stiftung, amely kiemeli, hogy a kormány fokozatosan diverzifikálja az energiavásárlásait az azeri és román import révén.
A Centre for Research on Energy and Clean Air legfrissebb jelentése kiemeli, hogy a Magyarországra irányuló havi orosz fosszilis gázimport már három egymást követő hónapban csökkent, augusztushoz képest 14 százalékkal idén szeptemberben. Ehhez hozzájárult többek között a magyarországi földalatti gáztárolók közel teljes kapacitása és a szezonális tényezők miatt csökkent gázfogyasztás. Októberben azonban tovább nőtt a Gazpromtól vásárolt mennyiség.
