A kutatásban részt vevő 31 ország közül 16-ban az orvosokat tartották a legmegbízhatóbbnak, bár ezek aránya igen eltérő: míg Hollandiában 68 százalékban szerepelt az első helyen, addig Japánban csak 44 százalékban. A második helyen (9 országban) a tudósok szerepelnek, az előző évhez hasonlóan a magyarok is őket tartják a legmegbízhatóbbaknak 52 százalékkal, míg hat olyan ország akadt, ahol a tanárokban bíznak meg a leginkább a különféle foglalkozást űzők közül. 2022-höz képest annyi változott, hogy a katonaság már egyik országban sem került fel az első helyre.
Az Ipsos arra is megkérte a válaszadókat, hogy egy 1-től 5-ig tartó skálán értékeljék az egyes szakmákat a megbízhatóság alapján, ahol az ötös volt a legrosszabb, az egyes pedig a legjobb értékelés. Az összes vizsgált országot együttvéve a politikusok, a kormánytagok és a reklámosok kapták a legtöbb rossz, azaz 4-es és 5-ös osztályzatot, míg a legtöbb jó értékelés a tanároknak, a tudósoknak és az orvosoknak jutott. Így egyikben sem történt lényegi változás 2022 óta, még úgy sem, hogy a százalékpontok elmozdultak felfelé és lefelé is.
Ahogy a korábbi cikkünkben, úgy idén is kiválasztottunk két népszerűtlen szakmát, a politikusokét és az újságírókét, hogy országokra lebontva is megnézzük az értékelésüket. Tavaly a magyarok 76 százaléka adott rossz jegyet a politikusoknak, ez idénre – hibahatáron belül – 73 százalékra változott, a jó jegyet adók aránya azonban nem lett magasabb. Ezzel a jó és a rossz jegyeket összesítve a harmadik helyen végeztünk a listán Argentína és Lengyelország után. A skála másik végén India, Szingapúr és Indonézia áll, ezeken a helyeken 20 százalék fölött volt a pozitív értékelést adók aránya, sőt, Szingapúrban magasabb volt a politikusokban megbízók aránya, mint a bizalmatlanoké.
Az újságírók a legnagyobb arányban Magyarországon kaptak negatív értékelést, jó jegyeket viszont a legalacsonyabb arányban, jóllehet tavalyhoz képest kicsit javult a megítélésük. Ugyanakkor nem sokkal tartják megbízhatóbbnak őket Argentínában, Törökországban és Nagy-Britanniában sem.
Az újságírókról a legjobb véleménnyel Hollandiában, Indiában és Indonéziában vannak, egyben ez utóbbiban volt a legalacsonyabb a rossz jegyek aránya is.
Ismét megnéztük azt is, hogy a régióból szereplő két ország, Magyarország és Lengyelország eredményei hogyan viszonyulnak egymáshoz. A legmegbízhatatlanabbak – a lakosság szerint – mindkét országban a politikusok lettek, nagyjából azonos arányban, és a második helyen sincs eltérés, a magyar és a lengyel válaszadók között a kormánytagok 69, illetve 66 százalékos említést kaptak. Ez megfelel a 2022-es eredménynek.
Két kategóriában azonban nagy különbséget tapasztalhatunk a két ország között. A papokkal és lelkészekkel szemben a lengyelek jóval bizalmatlanabbak (63 százalék), mint a magyarok (50 százalék). Ugyanez a helyzet a köztisztviselők esetében is, ők a megbízhatatlansági skálán Lengyelországban 54 százalékos, míg Magyarországon jóval alacsonyabb, 38 százalékos értékelést kaptak.
Fordított esetre is van példa, amikor a magyarok a bizalmatlanabbak egy csoporttal szemben: a magyar válaszadóknál az újságírók, mint megbízhatatlan csoport 52 százalékos, a lengyeleknél 40 százalékos említést kapott, míg a jogászok esetében 9 százalékpontos az eltérés a két ország között. Abban viszont a lengyelek és a magyarok is egyetértenek, hogy a tudósok a legkevésbé megbízhatatlanok, de alacsony a bizalmatlanság a tanárokkal szemben is.