A legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírások mellett zajlik a paksi bővítés, a két új blokkot kettős vasbeton fal veszi majd körül, amely a legdurvább külső behatásoknak is ellen tud állni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának meghallgatásán beszámolt egyebek mellett a paksi beruházás állásáról is, üdvözölve, hogy immár a projekt látható fázisa zajlik.
A két új blokk abszolút úgynevezett Fukusima-álló lesz, ami azt jelenti, hogy kettős vasbeton fal, vagyis dupla falú hermetikus védőépület veszi körül a nukleáris létesítményt, tehát minden külső behatásnak, a legdurvábbaknak és robbanásnak, vagy akár egy repülőgép rázuhanásnak is ellen tud állni
mondta. Tájékoztatása szerint jelenleg a talajelőkészítéssel kapcsolatos munkák folynak a területen, de megvan már több épület építési engedélye is, megkezdődött a hosszú gyártási idejű berendezések építése, illetve egy német-amerikai vegyesvállalat dolgozik a résfalazáson.
Szeretném önöket biztosítani arról, hogy a legszigorúbb előírásoknak, biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak felel meg mindaz, ami Pakson történik
jelentette ki.
Elmondta, hogy 94 magyar cég mellett amerikai, francia, német, svéd és osztrák társaságoknak van alvállalkozóként szerződésük egyelőre az építkezésben. „Nem tudom, hogy meg kell-e ismételnem az országokat és azok geográfiai orientációját” – húzta alá.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a versenyképesség javításának és a környezet védelmének kéz a kézben kell járnia egymással, mivel ezen egyensúly megbontása bármilyen irányba több kárt okozna, mint hasznot. Emlékeztetett, hogy a nemzeti energia- és klímaterv alapján az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 50 százalékkal kell csökkennie 2030-ig az 1990-es adatokhoz képest: ennek mértéke jelenleg már 32 százalék, miközben évről évre hatalmas gazdasági rekordokat sikerült megdönteni. „Húsz olyan ország van a világon, amely képes volt úgy növelni a GDP-jét, hogy közben csökkentette a károsanyag-kibocsátását” – hangoztatta.
Kiemelte, hogy a zöld átmenet végrehajtása során is szavatolni kell az energiaellátás biztonságát.
Ehhez arra van szükség, hogy a zöld ügyet ne egyfajta politikai és ideológiai monopóliumként kezeljük, hanem valós kérdésként, aminek mindkét lába leér a földre
fogalmazott. Rámutatott, hogy a villamos energia még meghatározóbb szerephez fog jutni, így 50 százalékkal bővülhet 2030-ig az Európai Unió tagállamainak átlagos áramfelhasználása.
A miniszter komplex kérdésnek nevezte, hogy miként lehet olcsón, biztonságosan, fenntartható módon, továbbá nagy mennyiségben oly módon villamos energiát előállítani, hogy azáltal minél inkább függetlenedni lehessen a nemzetközi energiapiac elképesztő ármozgásaitól.
„E négy szempont kielégítésére kizárólag a nukleáris energia alkalmas. A nukleáris energia képes arra, hogy nagy mennyiségben olcsón, biztonságosan és a környezet megvédésével állítsunk elő elektromos energiát” – mondta.
Az Európai Unióban erről hatalmas vita van. A tagállamok is kettészakadtak (…) Mi azt gondoljuk, hogy ezen vitákat is érdemes lenne a racionalitás mezején tartani. Na most, ebből van a legkevesebb ezekben a vitákban, tehát leginkább a politikai-ideológiai kérdések jönnek elő, és a racionalitás, sajnos, ennélfogva kevesebb szerepet kap
sérelmezte.
Hangsúlyozta, Magyarországon ma a villamosenergia-előállítás 65 százaléka már karbonsemleges, ami 80 százalékban az atomenergiának köszönhető. A paksi blokkok 90-91 százalékos kihasználtsággal működnek, a fűtőanyag szállítása folyamatos, az időjárásfüggő termelési módok pedig csak minimális részét tudják kielégíteni a keresletnek a fogyasztási csúcsok idején – sorolta.
Arra is kitért, hogy az atomerőművek teljes életciklusra vetített környezeti lábnyoma nem nagyobb a többi karbonsemleges technológiáénál, ráadásul a nukleáris reaktorok a legjobb eredményeket hozzák azon a téren is, hogy mennyi termőföldet kell feláldozni egy megawattnyi energia előállításához.
A tárcavezető érintette a naperőművi kapacitások kérdését is, rámutatva, hogy tavaly sikerült elérni a 4000 megawattos teljesítményt, ami 13 százalékos arány a teljes villamosenergia-termelésen belül, ez pedig a három legjobb eredmény között van az EU-ban. Idén októberig összesen 5400 megawattnyi naperőmű-kapacitás került beépítésre, és ebből több mint 2100 megawattot a kiserőművek tesznek ki – tudatta.
„A 6000 megawattos célt jóval korábban el fogjuk érni, mint azt korábban kitűztük. 2030 volt a cél, ehhez képest már most 5400 megawattnál vagyunk, és így a 2050-es célt is nyugodtan tíz évvel előre lehet hozni, 2040-re” – közölte.
Amennyiben végigmegy a nukleáris beruházásunk, és ezzel az ütemmel haladnak a napenergia beruházások is, akkor azt hiszem, hogy a következő évtized elejére elmondhatjuk, hogy szinte 100 százalékban karbonsemlegesen és önellátóan tudunk villamosenergiát biztosítani az ország lakossága és gazdasága számára
összegzett.
