Január 1-jétől Magyarországon is bevezetik a kötelező visszaváltás rendszerét, vagyis a DRS-t (Deposit Refund System), ennek részeként pedig az egész országban a PET-palackos, az üveges, illetve az alumíniumdobozos italok csomagolásának begyűjtéséhez szükséges visszaváltó automatákat telepítenek. Az automaták beszerzéséhez információink szerint közbeszerzési pályázatot nem írtak ki (a Mol erre nem köteles), de nemzetközileg ismert beszállítókat választottak. A gépek telepítését, tervszerű karbantartását és szervizelését a Tomra Collection Hungary Kft. és az Envipco Hungary Kft. végzi. A Tomra 50 éve van a piacon, több mint 100 országban vannak jelen, és tavaly mintegy 12 milliárd norvég korona (nagyjából 387 milliárd forint) árbevételt értek el. Az Envipco anyacége ugyancsak több évtizedes tapasztalattal rendelkezik, honlapjuk szerint júniusban már meg is kezdték az automaták telepítését a kiskereskedelmi láncokban. Idén várhatóan ezer, 2025-ig további 2500 automatát telepítenek országszerte.
Képet sajnos a Mol még nem tudott mutatni arról, hogyan fognak kinézni az újfajta visszaváltó automaták.
Mint a 24.hu a Moltól megtudta, a MOHU és a Mol közösen több mint 50 milliárd forint értékben előfinanszírozta a DRS-automaták beszerzését. Ahogy az a közműszolgáltatásoknál is megszokott, ezt az összeget a beruházó idővel visszakapja. A gyártók a legyártott palackok után fizetendő csatlakozási és használati díjjal apránként törlesztik a beruházás összegét a Molnak – tették hozzá.
Díjfizetés a visszaváltási rendszerben
A november 15-ig regisztrált italgyártók mentesülnek a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) megfizetése alól, viszont le kell szurkolniuk minden egyes legyártott visszaváltós italtermék után 50 forintot a MOHU-nak, valamint úgynevezett csatlakozási díjat (5 évig), illetve szolgáltatási díjat is kell fizetniük – a MOHU tehát ezekből fedezi a rendszer beruházásait, illetve fenntartását. A díjakat a MEKH javaslata alapján a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter fogja meghatározni, és gondoskodik a feltehetőleg inflációkövető díjemelésükről. Ezek a díjak is minden bizonnyal beépülnek majd a termékek árába, ahogy azt az 50 forintot is ki kell fizetni januártól pluszban, ha olyan italt vásárolunk, amely a visszaváltós körbe tartozik.
A kötelező visszaváltási díjnál a körforgás úgy teljesül, hogy először a gyártó befizeti a MOHU-Molnak a havonta megtermelt italmennyiség után a visszaváltási díjat (50 forint/db), aztán a megvásárolt termékre a nagykereskedő megfizeti a gyártónak a visszaváltási díjat, majd a kiskereskedő a nagykereskedőnek, a vevő pedig a kiskereskedőnek.
Visszaváltáskor a vevő visszakapja utalványban a visszaváltási díjat a kiskereskedőtől, a kiskereskedő pedig a MOHU-Moltól. A vissza nem vitt üvegek, palackok, dobozok visszaváltási díja így a MOHU-nál marad – azt azonban a rendelet szerint a rendszer üzemeltetésére kell fordítania. Csak a Magyarországon megvásárolt termékeknél lesz lehetséges az italcsomagolás visszaváltása.
Évente mintegy 3,3 milliárd darab palack visszaváltásáról lehet szó, vagyis az 50 forintos visszaváltási díjjal számolva.
Így válthatunk majd vissza
Ami technikailag fontos, hogy az új, januártól induló kötelező visszaváltási rendszerben – amennyire lehet – vigyázni kell a csomagolásra, hogy vissza lehessen váltani a palackot, a dobozt vagy az üveget. Az italcsomagolást meg kell őrizni az eredeti, sérülésmentes formájában, és olvashatónak kell maradnia rajta a vonalkódnak, másképp a gép nemigen fogja felismerni, visszaváltani. Az utalvány mellett lehetőség lesz majd appon keresztül bankszámlára is kérni az 50 forintokat, vagy jótékony célra felajánlani.
A jogszabály biztosít egy átmeneti időszakot – 2024. június 30-ig lehet forgalomba hozni még az új jelölés nélkül palackokat. Ezután már csak a visszaváltási díjas jelöléssel ellátott palackokat lehet forgalmazni (kivétel, ha a MOHU-regisztráció során kiderül, hogy nem megoldható a palack automatás visszaváltása). A július 1-je előtt, még jelölés és visszaváltási díj nélkül forgalomba hozott italcsomagolások továbbra is a boltok polcain maradhatnak, de ezek nem lesznek visszaválthatók az úgynevezett REpontokon.
A legkisebb településeken nem lesz biztosított a visszaváltás
A jellemzően nagyobb településeken lévő, 400 négyzetméter feletti boltokban kell lenniük visszaváltó automatáknak – ezek telepítése már el is kezdődött. A MOHU az üzleteknek azt javasolja, inkább lőjék valamennyire felül a visszaváltó kapacitásukat, minthogy sor kígyózzon az automaták előtt. Nemzetközi tapasztalatok alapján az első pár hónap valószínűleg arról is fog szólni, hogy optimális méretű automaták legyenek a boltokban. A MOHU vezérigazgatója, Pethő Zsolt egy nemrégiben zajlott háttérbeszélgetésen azt is elmondta, 10–15 százalékban lehet számítani arra, hogy az automatákat cserélni kell majd méretkapacitási okokból.
A 400 négyzetméternél kisebb üzletek önkéntesen csatlakozhatnak a rendszerhez, igényelhetnek automatát – mintegy százan már meg is tették ezt. A cég gyártói felelősségi rendszerek vezetője, Szabó Szilvia szerint, amelyik üzlet nem akar versenyhátrányba kerülni, annak érdeke, hogy legyen nála automata, mert ha a vásárló hozzá viszi vissza az italcsomagolást, akkor a kapott utalványt is az adott boltban fogja levásárolni (vagy készpénzre váltani), nem máshol.
Ahol nincsenek nagyobb (400 négyzetméter feletti) boltok, illetve a kisboltban sincs automata, ott járható út lehet még a kézi visszaváltás – ebben az esetben a visszaváltott göngyöleget épen kell gyűjtenie, tárolnia az üzletnek, és ha ezer darab összejött, akkor kérheti, hogy jöjjön ki érte egy visszaváltós autó. Az 1000 fő feletti településeken lennie kell manuális és/vagy automatás visszaváltási pontnak – célszerű, hogy az automaták olyan helyen legyenek, ahol a kapott utalvány le is vásárolható. Vagyis például egy polgármesteri hivatalban nem célszerű felállítani automatát, inkább valamilyen üzletben. Az 1000 fő alatti településeken azonban nincs visszaváltásihely-létesítési kötelezettség, vagyis valószínűleg utazni kell majd a visszaváltási díj visszaszerzéséért.
