Az infláció nincs még legyőzve, nem rogyott térdre, nem múlt ki. Nagyon veszélyes, ha elhitetjük magunkkal, hogy az idei év az infláció legyőzésnek az éve volt – idézi a lap Palócz Évát, a Kopint-Tárki vezérigazgatóját.
Az év végén 8 százalékra csökken az infláció, 2024 egészében is 6 százalék várható, de csak abban az esetben, ha kormány nem kezd erőszakos gazdaságösztönzési politikába – figyelmeztetett a kutató. Ráadásul az infláció folyamatosan romboló hatása, a megemelkedett árszínvonal tartósan velünk marad.
– mutatott rá egy lényeges problémára Palócz Éva. A magyar árszínvonal olyan magas lett az elmúlt egy évben, hogy a kiskereskedelmi forgalom egy része elszivárog az országból. A kutató szerint aki teheti – bármelyik országhatár 50 kilométeres körzetében lakik, külföldön intézi a vásárlásait, akár Ausztriában is. A kiskereskedelmi forgalom példátlan mértékű – 10 százalékot közelítő – visszaesésében ez is szerepet játszhat, ráadásul tartós lehet a gond.
Hasonlóan vélekedett Baksay Gergely az Magyar Nemzeti Bank (MNB) főközgazdásza, aki szerint az infláció letörése megoldás lehet a gazdasági növekedés és a megbomlott államháztartási egyensúly helyreállítására. Az elmúlt hónapokban végbement inflációs krízis hosszú árnyékot vett a költségvetésre:
– fogalmazott.
A jegybank számításai szerint idén a fogyasztás visszaesése miatt a tervezett 16 százalékos növekedéssel szemben mindössze 0,1 százalékkal lesznek magasabbak az áfa-bevételek, s ez az egy tétel 900 milliárd forinttal emeli az idei hiányt – mondta Baksay Gergely.
A magas infláció nemcsak a lakosságot fosztotta ki, de láthatóan felborította az államháztartási folyamatokat is. Ugyanakkor a konferencia résztvevőinek egyhangú álláspontja szerint hiba lenne mesterséges növekedésösztönző gazdaságpolitikához nyúlni,
ami magyar gazdaság leminősítéshez és a forint leértékelődéséhez vezethet. Ezért is hiba sürgetni a jegybankot a gyors kamatcsökkentésekre is, pláne a jelenlegi nemzetközi kamatkörnyezetben.
Miközben a kormány ráolvasással a hitelezés felgyorsításával igyekszik beindítani magyar gazdaságot, lenne egy kézenfekvő megoldás:
kiegyezés Brüsszellel, a jogállamiság helyreállítása, valamint az uniós pénzek lehívása, ez a valódi nemzeti érdek. Ha Magyarország megkapná a tervezett 10,4 milliárd eurós (4000 milliárd forintos) Helyreállítási Támogatásokat (RRF) és az RePowerEU programból kért támogatást és hitelt, akkor a 2024-2027 között az éves átlagos gazdasági növekedés 1,5 százalékponttal lenne magasabb az alappályához képest – ismertette elemzését Halmai Péter akadémikus, az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnöke. Ez a becslés ráadásul konzervatív becslés, a szerzője nem számol a támogatások által keltett növekedés tovagyűrűző hatásaival, és a RePowerEU programból az elmúlt hetekben igényelt többlettámogatásokkal sem.