A legújabb Statisztikai Szemlében jelent meg “A magyarországi régiók népességének előreszámítása 2050-ig” című tanulmány, amelyben Obádovics Csilla, a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára és Tóth G. Csaba, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa komplikált számításokkal többféle forgatókönyvet vázolnak fel a következő évtizedekre.
Az alapforgatókönyben azt valószínűsítik, hogy 2050-re a jelenlegi 9,7 millióról 8,5 millió főre csökken Magyarország népessége, közben pedig az elöregedés egyre komolyabb problémát jelent – idézi a portál.
Az úgynevezett időskori eltartottsági ráta – amely azt mutatja meg, hogy hány dolgozóra hány 65 évnél idősebb ember jut – országosan az alapforgatókönyv szerint a 2022-es 32 százalékról 2050-re 47 százalékra emelkedik, azaz
– áll az elemzésben, amelyben hozzáteszik, hogy bár ez a mutató nem veszi figyelembe, hogy a születéskor várható élettartam emelkedésével párhuzamosan emelkedhet a tényleges nyugdíjba vonulás átlagos életkora is – ahogy ez történt az elmúlt évtizedekben –, mindemellett összehasonlítható módon megmutatja a főbb trendeket, kihívásokat.
A tanulmány szerint az eltartottsági ráta emelkedése mellett jelentős változások várhatóak az országon belül. Miközben 2022-ben a különböző magyarországi régiókban 27–36 százalék között alakult a ráta, 2050-re több forgatókönyv esetén közel 20 százalékpontnyi különbség rajzolódik ki a leginkább és a legkevésbé idősödő régiók között.
Az alapforgatókönyv szerint a mutató Közép-Magyarországon – mind Budapesten, mind Pest régióban – több mint egy évtizedes stagnálás után 40 százalék fölé emelkedik majd, míg
A többi régióban 47-50 százalék között alakul az idősek és az aktív korúak aránya.
Az elemzésből kiderül az is, hogy korábbi tanulmányok figyelmeztettek az elöregedés veszélyeire, ezen belül arra, hogy a természetes reprodukció alatti termékenységi ráta, a fiatalok számának és arányának csökkenése súlyos következményekkel járhat. Kialakul az idősebbek „társadalma”: a tovább élő, feltehetően egészségesebb idős emberekre lényeges szerep várhat a következő időszakban a régiók fejlődésének fenntartásában.
